Radics László (szerk.): Ökológiai gazdálkodás 2. Kertészet, élelmiszerfeldolgozás, -tárolás, minőségbiztosítás, ökonómia és marketing (Budapest, 2007)
4. Ökológiai gazdálkodás a kertészeti termelésben - 4.1. Timon Béla: Ökológiai gyümölcstermesztés
rágzási idő egyezését és a kölcsönös megtermékenyítő képességet kell figyelembe venni. Idegen megporzásra szoruló fajta mellé megporzó partnerről kell gondoskodnunk. • Díszítőnövényként is szerepelhetnek a gyümölcsfák. A kevés gondozást kívánó szép formájú, szép lombszínű gyümölcsfajok alkalmasak erre. A térelválasztó, az utca porától és az illetéktelen kíváncsiskodástól védő sövény, egy-egy díszítő célú cserje vagy kellemes árnyat adó szép fa lehet akár gyümölcsöt termő növény is. Magas növésű cserjeként telepíthető a mogyoró és a birs. A sövények egyhangúságát oldja egy-egy közé ültetett somfa vagy naspolya. A mandula magasabbra nő, mediterrán hangulatot ad. Szintén nem sűrű lombú a berkenye, azonban terebélyes és magasra is nő. Dió és cseresznye okvetlenül legyen a ház körül, ha kertünk meghatározó növénye a szőlő, mert ezek a régi magyar paraszti pincék hagyományos gyümölcsfái. Szoliter növényként telepíthető a naspolya, fényes, zöld, dús lombja és szép formája, nagy virágja miatt a birs és szép őszi lombszíne folytán a meggy. 4.1.9. Szórványgyümölcsösök Természeti és kulturális örökségünk részét képezik a szórványgyümölcsösök. Részben erdők alján, részben legelőkön hagyásfákként sok helyütt megtalálhatók az országban és hozzájárulnak a táj esztétikai értékének fenntartásához, részt vesznek a helyi gyümölcsellátásban, a régi fajták kedvelőinek és a rezisztens fajták kutatóinak, a nemesítőknek gazdag forrást jelentenek. Ezekhez tartoznak és sok helyütt még megtalálhatók Magyarországon a hagyományos településszerkezetben a lakóépület, istálló, pajta épületegyüttes és a szérűskert mögötti gyümölcsös kertek, amelyek a mezőkhöz, rétekhez sokszor az erdőkhöz csatlakoznak. Jól tanulmányozhatók az ilyen kertvégi gyümölcsösök az elnéptelenedő falvakban. Szerencsére ezeket újra felfedezi, és üdülőként használatba veszi a városi lakosság. Éppen ezért a szórványgyümölcsösök az egyre élénkülő falusi turizmus fontos háttérgazdaságát jelentik. Ezeken a területeken az ökológiai gyümölcstermesztés előírásainak betartása logikus követelmény, hisz ide a szennyezett városi közegből menekülnek a családok testileg lelkileg regenerálódni. Bizonyos szempontból ugyanebbe a kategóriába tartoznak a családi házak kertjei és a nem termelést, csak pihenést szolgáló hétvégi telkek, ahol egy-egy gyümölcsfát díszítő célból telepítenek. E kertek a tulajdonosok érdekein kívül együttesen járulnak hozzá a táj esztétikai értékének javításához és az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához. A szórványgyümölcsösök fenntartása, tehát fontos feladat, ami azt is jelenti, hogy a kiöregedő fákat pótolni kell, sőt megfelelő környezetben ilyen szórványgyümölcsösöket telepíteni vagy újratelepíteni kell. Ezeken a helyeken extenzív gyümölcstermesztést folytatunk, amelynek főbb követelményeit a következőkben foglaljuk össze: • A táj adottságainak (hagyomány és ökológia) megfelelő fajok kiválasztása. Lehetőleg a hagyományos fajták újratelepítése. Célszerű lenne felkarolni a különleges gyümölcsfajok és fajták telepítését is, mint pl. a berkenye, a naspolya, a som, a galagonya, a kökény és a vadrózsa. • Csak magas törzsű természetes gömbkoronát neveljünk erős növekedésű, lehetőleg a tájból való magonc (vad) alanyokon. Bokomövésű fajok is telepíthetők a természetes növekedésüknek megfelelően. 370