Radics László (szerk.): Ökológiai gazdálkodás 2. Kertészet, élelmiszerfeldolgozás, -tárolás, minőségbiztosítás, ökonómia és marketing (Budapest, 2007)
6. Ökonómiai és marketingkérdések az ökológiai gazdálkodásban - 6.2. Az ökológiai gazdálkodás közgazdasági elemzése
100. táblázat. A biogazdálkodás többletmunkaerő-igénye Svájcban, eltekintve a közvetlen értékesítés munkaigényétől Megnevezés Többletmunkaerő-igény (%) Az ágazat munkaerő-felhasználása a gazdaság összes munkaerőfelhasználásának %-ában Gabonafélék 62 3,2 Egyéb szántóföldi növények 49 7,6 Zöldségek 72 6,7 Gyümölcsök 2 9,7 Takarmánynövények 20 4,7 Szervestrágya kezelés 26 2,5 Erdő 0 U Állattartás 0 45,5 Egyéb munka 19 19,0 Teljes gazdaság 12,4 100,0 Forrás: Mühlebach és Näf, (1990) Mindezt alátámasztani látszik Schlüter (1986) munkája is, amelyben szintén a szántóföldi zöldségnövények bizonyultak a legmunkaigényesebb csoportnak. A biodinamikus preparátumok készítése jelentős munkával jár, ezért ezeket az adatokat óvatosan kell kezelnünk, mert vélhetően túlértékelik a normál biogazdálkodás többletmunka-igényét. A kertészeti termesztés mellett a másik nagy területe a munkaerőigény növekedésének az, amikor egy szakosodott növénytermesztő vagy állattenyésztő gazdaság vegyes gazdasággá alakul át. Ekkor a specializáció ökonómiai értelemben vett előnyei elvesznek, viszont lehetőség van a szakosodott gazdaságokban az év egyes részeiben gyakran alulfoglalkoztatott teljes idejű munkaerő felhasználására. A „több lábon állás”-ra való áttérés ily módon jobb időszaki munkaerő-kihasználáshoz vezet, ezért kisebb az egységnyi termelési értékre eső munkaköltség. Dán tapasztalatok szerint a biogazdálkodás kétszer annyi munkaerőt igényel hektáronként, mint egy hasonló hagyományos gazdaság. A különbség részben a munkaigényesebb növények és tejtermelés nagyobb részarányával magyarázható. Dubgaard (1990) szerint, ha ezektől a szerkezeti különbségektől eltekintenénk, akkor a biogazdálkodás munkaerő-igénye hozzávetőlegesen csak 30%-kal haladná meg a hagyományos gazdálkodásét (Dubgaard et ah, 1990) (101. táblázat). 101. táblázat. Munkaerő felhasználás a bio és iparszerű rendszerben (Dánia, 1988) MunkaerőMunkaerő-felhasználás Összehasonlítás (iparsz.= 100) biogazdálkodáskor iparszerű termeléskor Családi munka (fő/év) 1,08 0,77 140 Bérmunka (fö/év) 0,65 0,22 295 Összes munkaóra (óra/ha/év) 123 61 202 Forrás: Dubgaard et al. (1990) nyomán Számos tanulmány a munkaerőigény szempontjából a gazdasági méretet is befolyásoló tényezőnek tartja. Lösch és Meimberg (1986) szerint a kisebb méretű biogazdaságokban nagyobb volt a többletmunka felhasználás a nagyobbakhoz képest. Ez annak tulajdo572