Nagy Jenő: Ökológiai gazdálkodás (Budapest, 2009)
4. Szántóföldi növények termesztése
Rétként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek termését részben legeltetéssel, részben kaszálással takarítjuk be. Parlaggyepként határozható meg az a gyepterület, amelynek művelését abbahagyták és ezáltal elgyomosodó, vagy pedig a felhagyott szántóföldi művelés után elgyepesedő, elgyomosodó, elcseijésedő, hasznosítatlan terület lesz belőle. Degradált gyepek közé soroljuk azokat a gyepes növénytársulásokat, amelyek termését nem hasznosítjuk és emiatt a hasznos gyepalkotók aránya folyamatosan csökken. Ha a leromlott, elgyomosodott területeket ismételten kultúrállapotba akarjuk hozni, azt újratelepítéssel és felülvetéssel végezhetjük el. Az újratelepítéses eljárás szerint a régi gyepet teljesen megszüntetve tevékeny talajba kerül az új gyep és ipari eredetű műtrágyák nélkül is megfelelő termőképességű gyepet kapunk. A törés nélküli gyepfelújítás egyik formája a direkt vetés, amelyhez speciálisan kialakított gépet használunk. A direkt vetéses telepítés ideje lehet tavasszal és nyár végén. Az ökológiai felújítás a gyomosodást előidéző okok feltárásán és a helytelen agrotechnika megváltoztatásán alapul. A legelő első osztályú füveit a bokrosodási csomó különbözőségei alapján csoportosítjuk. Lehetnek lazabokrúak, vagy tarackosak a füvek. Ezen belül is mind két fajta lehet szál és aljfű. A gyepekben megkülönböztetett fontossággal bírnak a pillangósok. Ha a gyephasznosítás formája legelő, akkor az aljfű : szálfű : pillangós arány 60 : 30 : 20% körül alakul. Széna, szenázs készítés céljára 20/60/20% aljfű, szálfű, pillangós arányú rét kialakítása célszerű. A legeltetés formái az alábbiak: Nomád legeltetésre az volt a jellemző, hogy mi8ndíg odahajtották az állatot ahol volt legelő. A szabad legeltetéskor az állatok már nem szabadon legeltek, hanem a közös használatú falusi közlegelőkön. A legeltetésbe olykor-olykor bevonták a lekaszált réteket, tarlókat A láb alóli legeltetési rendszer esetén a pásztor már irányítja az állományt. Megfelelő állatlétszámmal már ki tudták alakítani a megfelelő termésmegosztást, vagy másképpen a növedékek hasznosítására épülő váltott legeltetésnek nevezett módszert. A legelő berendezését tekintve az adagoló legeltetés állandó és időszakos karámrendszerrel behatárolt területű szakaszokon történhet. Az időszakos szakaszhatáronkénti legeltetés a rendelkezésre álló termés alapján számított, de növedékenként változó nagyságú terület hasznosítását jelenti. A másik eljárás a területváltásra alapozott rotációs adagoló legeltetés. A folyamatosan legeltetett területet évente váltogatják. Ebben az esetben a legeltetésre nem kerülő első növedék terméstöbbletét kaszálással takarítják be. Amennyiben a gyepből kaszálásra hasznosított területet évenként más helyen jelöljük ki, akkor folyamatos legelő használat mellett is megvalósul az évenkénti terűletrotáció. i 108