Oláh Judit - Popp József: A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia - Gyakorlati tudástár (Budapest, 2021)
2. A bioökonómia vagy biomassza-alapú gazdaság kihívásai
32 erőforrások beazonosítását (hulladék, tengerek). Új kontextusba helyezi a technológiát, az alapanyagtermelési, az ipari, az energia- és szolgáltatási szektorok összefüggésében a rendelkezésre álló biológiai erőforrások hozzáadott értéket, akár új üzleti modelleket létrehozó feldolgozáson (biofinomításon) esnek át. A biofinomítás definíciója széles körű értelemben a biomassza, a biológiai alapú erőforrások fenntartható módon történő piacképes termékekké történő átalakítását jelenti, sőt akár egy folyamaton belül magába foglalhatja az élelmiszer-, a takarmány-, a vegyipari és az egyéb biomassza-alapú ipari termékek, illetve bioenergia előállítását (Kovács, 2020). A biomassza-alapú gazdaság sarokköve a biomasszában található organikus szénforrás hatékony kiaknázása körül forog, mely a talaj és a tenger minden biológiai anyagát (növények, fák, állatok és mikrobák) magában foglalja. A biomasszára épülő hozzáadott érték(teremtés)t a 4. ábra szemlélteti. A biomassza erőforrások kategóriái: elsődleges (közvetlenül az erőforrásokból nyert), másodlagos (az elsődleges biomassza erőforrások feldolgozásából nyert) és harmadlagos fogyasztói maradványok, köztük állati zsírok és zsiradékok, használt növényi olajok, csomagolási hulladék és építésibontási törmelék (Albrecht és szerzőtársai, 2012). Hozzáadott érték Gyógyszerek, nanocellulóz Hozzáadott érték Kutatás innováció Élelmiszer, takarmány Kaszkád felhasználás egyipari termél Társadalmi környezeti haszon Kompozit anyagok Építőanvagok Energia, futes, 1. generációs üzemanyagok, fa termékek, papír 4. ábra. Biomasszára épülő hozzáadott érték(teremtés) Forrás: Kovács (2020) Az EU stratégiai célja a lineáris gazdasági modellről a biomassza-alapú gazdasági modellre történő átállás (European Commission, 2019a és 2019b). A biomassza-alapú gazdaság fogalmának jelentősége folyamatosan bővül mind a kutatók, mind a politikai döntéshozók körében, mivel a szerteágazó problémák lehetséges megoldásának tekintik. Kialakulása új ismereteken és technológiákon alapszik, ugyanakkor számos kockázat és bizonytalanság kíséri az útját. Ha ezeket a kihívásokat az emberi viselkedés szemszögéből közelítjük meg, többek között egyéni és társadalmi döntéshozatali folyamatról, kockázatkerülésről és különféle gazdasági helyzetekre adott emberi reakciókról beszélhetünk. A fenntartható biomassza-alapú gazdaság fejlődéséhez a biotechnológiai előrehaladáson kívül társadalmi átalakulásra is szükség van. Mindez jelentős hatást gyakorol az állami támogatottság alakulására és a társadalom hozzáállására, de ez fordított irányban is igaz.