Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Budapest, 2001)

Vízgazdálkodás

félsebességgel, ill. 4,5 mm, amikor teljes sebességgel mozog. A rendszer 12,7 mm-es víznorma kijuttatását teszi lehetővé 18 mm-es lépcsőkkel, ha a torony félsebességgel halad. A rendszer nitrogénkiadásra való alkalmazásának alapja az, hogy a nitrogénkiadást a vízadagolási sebesség változtatásával módosítjuk, állandó nitrogénkoncentráció mel­lett. Az injektálás a körforgó rögzített alapjánál történik. A változó tápelem-injektálási sebességet tápanyagpumpával biztosítják. Egy fedélzeti számítógép számítja ki a víz áramlási sebességét és állítja be a motor sebességét a megfelelő tápanyagmennyiség szállításához az állandó koncentráció fenntartása érdekében. Hasonló módon történt a peszticid adagolása is. Kiegészítéseként a rendszerhez infravörös hőmérőket (IRT) szereltek fel a beren­dezés minden tagjára, amely a növény és a talaj térképezését, valamint az öntözés felületi hőmérsékleten alapuló visszacsatolásos szabályozását biztosította. Hazai vi­szonyok között az infravörös szabályozás korlátozott meteorológiai feltételek mellett alkalmazható a gyakori felhősödés és a konvektiv léghűtés miatt. A körforgó öntöző­­rendszerben a vezérlőelemek 9,1 m-re vannak rögzítve egy irányban (a rendszer fő merevítése mentén), a haladás irányában l°-os növeléssel (Camp és Sadler, 1998). A szórófejek öntözési alakzata miatt a praktikus elemméret minimum 9,1 mx9,l m. A számítógépen tárolt térben indexelt talaj- és növényadatok alkalmazásával a vezérlő szoftver több poligon alakú elemet választ ki a beöntözött terület mentén, hogy ezeket a szabálytalan alakú határokkal fedje le. Korszerűbb öntözőrendszerek esetében a DGPS rendszer adatait körforgó önjáró öntözés esetén megfelelő körcikkszámítással egészítik ki a sugár irányú területi változékonyság kontrollálásához (48. ábra). 48. ábra. Önjáró öntözőberendezés és a precíziós öntözésvezérlés térképe A tapasztalatok szerint a precíziós víz-, műtrágya- és peszticidgazdálkodás lehet­séges önjáró öntözőrendszer használatával, azonban a vezérlőelemek vagy a terület­méretek különbözhetnek. A vezérlőelem mérete az alkalmazás és a helyszín függ­vényében változik, és leginkább a térbeli különbségek típusától és terjedelmétől, valamint a változó arányú alkalmazások gazdasági és környezeti előnyeitől függ. A területen viszonylag kevés elérhető információ ellenére megállapítható, hogy nagyon gyors perspektivikus fejlesztések várhatóak e téren. Erre az is reményt ad, hogy az önjáró lineár öntözőberendezések területén jelentős beruházások születtek és a nagy értékű eszközállomány viszonylag kis ráfordítás mellett sokkal hatékonyabban lesz az átalakítás révén üzemeltethető. 111

Next