Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Budapest, 2001)
A precíziós mezőgazdaság szerepe, jelentősége
(Site specific technology - SST) a termőhelyi sajátságokat jól kihasználó technológiai rendszerre utal. Ugyancsak a technológiai aspektusokat emeli ki a térben változó technológiai név (Spatial variable technology - VRT) kevésbé figyelembe véve az adatgyűjtést és összetett térbeli döntéstámogatást (Spatial decision supporting system SDSS). A műholdról vezérelt technológia (Satellite farming) elnevezés a globális helymeghatározási rendszer (GPS) és a távérzékelés jelentőségét emeli ki egyoldalúan, kevésbé mutat rá a földi szenzorok és műveleti fedélzeti számítógépek hasonló fontosságára. A térbeli gondolkozásnak nagy hagyománya van hazánkban, mind a gyakorlatban, mind a tudományos kutatásban. Elég csak néhány nevet megemlíteni, mindenekelőtt: Kreybig Lajosét, Stefanovits Pálét, Sarkadi Jánosét, Bocz Ernőét, Láng Gézáét, Győrffy Béláét, Várallyay Györgyét, akik már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a magyar termőhelyek és ezen belül főleg a talajok mozaikosságára, térbeli változatosságára. A precíziós gazdálkodással kapcsolatban Győrffy (1999) megállapítja, hogy ez magába foglalja a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, a táblán belül változó technológiát, az integrált növényvédelmet, a csúcstechnológiát, a távérzékelést, a térinformatikát, a geostatisztikát, a növénytermesztés gépesítésének változását és az információs technológia vívmányainak behatolását a növénytermesztésbe. Talajtérképek mellett terméstérképek készítését és a termésmodellezést. Talajtérképek összevetését a terméstérképekkel, kártevők, gyomok, betegségek táblán belüli eloszlásának törvényszerűségeit. A fontosabb különbségeket a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között az alábbiakban foglaltuk össze (1. táblázat). 1. táblázat. Főbb különbségek a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között Hagyományos mezőgazdaságPrecíziós mezőgazdaság □ Mezőgazdasági kezelési és szervezési egység a mezőgazdasági tábla, amelyet homogén termőhelyi tulajdonságúnak fogadunk el. □ Átlagolt mintavételezésen alapuló tápanyag-gazdálkodás. □ Átlagolt növényvédelmi kárfelvételezés és beavatkozás. □ Azonos tőszám, fajta. □ Homogén vízgazdálkodás. □ Azonos gépüzemeltetés. □ Táblaszinten egységes növényállomány térben és időben. □ A gazdasági értékelés alapja a táblaszintű átlagtermésen alapuló költség/ jövedelem viszonyok. □ A döntési alternatívák száma az elemzés során viszonylag kevés, amely a térbeli összefüggéseket korlátozottan képes figyelembe venni. □ Információs és kommunikációs eszköztár részfeladatokat támogat. □ Mezőgazdasági és szervezési egység a termőhely, amelyet pontról pontra eltérőnek és táblaszinten heterogénnek fogadunk el. □ Műholdas helymeghatározás alapú pontszerű mintavételezés és adatgyűjtés (talajállapot, növényállapot). □ Geostatisztikai interpolálás alapján „homogénként” lehatárolt táblán belüli termőhelyi blokkok. □ Termőhelyenként változó gépüzemeltetés. □ Termőhely szinten homogén blokkokba szervezett egységes növényállomány térben és időben. □ A gazdasági értékelés alapja a termés megoszláson alapuló költség/jövedelem viszonyok. □ A döntési alternatívák száma nagy, amely az elemzés során a térinformatikai eszközök révén a térbeli összefüggéseket kiemelten képes figyelembe venni. □ Az Információtechnológia a termesztés valamennyi fázisában egységes rendszert alkotva jelen van. 8