Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
zül a Limonium sinuatum is nagyon értékes^ amely kék csészéje és sárga pártája miatt gyakori dísznövény. Az említett kerti virágként termelt Limoniumok mezei rokona az igen szikes talajt szerető, július-szeptember végéig vörös-lila színben pompázó magyar sziki sóvirág, amelyet szintén érdemes kerti virágként termelni. A dísznövényeken kívül érdemes még megemlíteni a'nagyobb sótartalmú szikes talajt kedvelő gyógynövények közül a sziki üröm féléket az Artemisia maritimát és az Artemisia monogynát, amelyeknek teájuk étvágygerjesztő és emésztést serkentő hatású, valamint a pozsgás zsázsát (Lepidium cartilagineum), amelynek teáját influenza elleni védekezésül és mandulagyulladásnál öblögetőül használják. Természetesen a másodlagosan elszikesedett talajok hasznosítása előtt szintén nagyon fontosak a talajvizsgálatok, a talaj szikességi fokának megállapítása, sótartalmának meghatározása, továbbá az öntözésre felhasznált víz és a felszínhez közel fekvő altalajvíz összetételének, valamint a talajszerkezet vizsgálata. Ugyanis csak ilyen alapon kaphatunk megközelíthető képet és adatokat afelől, hogy a tárgyalt talajok milyen mértékben szikesedtek el, és azokon még milyen kultúrnövények, milyen javítási eljárással kezelve termeszthetők. A hasznosítás kivitelezésének módozatai A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján - mint minden szikjavításnál, elsőként a talajszerkezeti javításokat (mély lazítás, rögtelenítés) kell végezni, illetve el kell látni a másodlagos szikes talajt kellő mennyiségű szerves trágyával. Műtrágyát csak katalizátorként alkalmazzunk. Növényvédő vegyszer helyett a növény telepítése előtt hektáronként 150-200 kg Litho flórén komplexet szórjunk ki a talajra, és azt a szerves trágyával együtt sekélyen dolgozzuk el. Végül sohasem feledjük, hogy minden szikesen (a javítottan is) csak sekély szántást lehet alkalmazni, és a szántási műveletekkel csak fokozatosan haladjunk lefelé. A javított szikes talajok a 2-3 évenkénti mélylazítást nagyon meghálálják. A két szélsőséges talajtípusnál a talajok tulajdonságait és termőképességét az agyagásványok + humusz kolloidok rendszere (komplexusa), és azoknak felületén megkötött (adszorbeált) elemek, másfelől a talajokban levő különböző sók kémiai vegyületeinek mennyiségi és minőségi összetétele határozza meg. Természetesen ezek már arra is felhívják a figyelmünket, hogy a káros tényezők mindkét tartományban a feltalajban és az altalajban egyaránt jelen lehetnek és összetételüktől függően fejtik ki káros hatásukat a talaj- és növényélettani folyamatokra. Kétségtelen, hogy a gazdaságos alapokra helyezett növénytermesztésnél elsősorban mindig azokat a jó termőképességű talajokat szokták kijelölni, amelyek a helyszíni megfigyelések és az elvégzett laboratóriumi talajvizsgálatok alapján a feltalajban és az altalajban is káros tényezőktől mentesek, és amelyek mind a sekélyen, mind pedig a mélyen gyökerező növények termelésére kiválóan alkalmasak. Sajnos itt most be kell vallanunk, hogy a jó termőképességű talajok mennyisége az évek során a talajra gyakorolt nehéz gépek erős mechanikai nyomása, valamint 60