Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
17. táblázat Nagyüzemi tehenészetben a friss állapotú szarvasmarha istállótrágyák tápanyagtartalmának és néhány hozzátartozó tényező vizsgálati eredménye Minta száma PH (H20) Összes só % Szódalúgosság % C/N arány Szerves anyag (humusz) % Nitrogén (N) % Foszfor (P205) % Kálium (K20) % Kalcium oxid (CaO) % Tápanyagok átlaga % Np 2o5K20 í.8,5 1,84 0,05 15-20:1 18,16 0,63 0,32 0,72 0,58 2.8,5 1,82 0,05 15-20:1 20,12 0,59 0,29 0,81 0,63 0,63 0,34 0,79 3.8,4 1,90 0,04 15-20:1 19,30 0,66 0,35 0,75 0,55 4.8,5 1,86 0,05 20-25:1 17,21 0,64 0,41 0,86 0,66 A vizsgálati eredmény kiértékelése A táblázatban bemutatott istállótrágyák tápanyagtartalma a laboratóriumi vizsgálatok adatai szerint mennyiségileg jónak mondható. Ellenben minőségi szempontból már erősen kifogásolható. Rendkívül nagy a sótartalmuk, amelyben főként nitrit, ammónia, nátrium-hidrokarbonát, kalcium-hidrokarbonát, nátrium-karbonát csökkentebb mennyiségben nátrium-klorid és kevés nátrium-szulfát szerepelnek. Továbbá a trágya lúgos kémhatású és szóda lúgossága is viszonylag nagymérvű. Az ilyen istállótrágyákból agyagos talajokon, termőszikeseken mélylazítást végezve egyszerre csak normális menynyiséget lehet alkalmazni (a káros anyagok tökéletesebb kilúgozása végett) és lehetőleg szélmentes hűvös időben kiteríteni és azonnal beszántani, mert száraz szeles időben már órák alatt jelentős nitrogén veszteség keletkezik. Ez utóbbi műveletet minden istállótrágyázás alkalmával ajánlatos figyelembe venni.