Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
a nagy mésztartalmat, valamint a feltalaj és az altalaj szikességi állapotát az üde zöldnövények mutatják a legfeltűnőbben. így például az őszibarackfák 10-11% mésztartalom mellett az altalaj szikességet 6 egyenérték Na%-nál, az akácfák pedig 15-16% mésztartalom esetében 10 egyenérték Na%-nál jelzik eléggé érzékenyen. Ilyen mésztartalom és szikességi állapot esetén a kitavaszodást követően rövid időn belül megsárgulnak a levelek, és különösen az akácfákon a csúcsszáradás is már fiatal korban megindul. A klorózisos folyamatok, valamint a talaj- és növényélettani folyamatok összefüggésének kérdése összetett probléma, amelyről csak az összes tényező ismerete adhat megfelelő útbaigazítást a gyakorlat emberének. Ehhez ma már nélkülözhetetlenek a részletes helyszíni és a behatóbb laboratóriumi talajvizsgálatok, mert csak ilyen alapon alakulhatnak ki a gyógyítás lehetőségei is. A helyszíni vizsgálatokat a következőképpen ajánlatos elvégezni. A sápkórságban szenvedő növények közül néhánynak a levelét savanyú kémhatású ammóniumnitrát (műtrágya) 1%-os, vagy ammónium-szulfát (műtrágya) 1,2%-os, néhányat pedig vasgálic 1,2%-os oldatával befecskendezzük. Ha ezek után a nitrogén oldatával kezelt levelek 2-3 nap elteltével kizöldülnek, akkor nitrogénhiány van, ha pedig a vasgálic oldatával ecsetelt levelek zöldülnek ki, akkor vashiány okozta a sárgulást. Ugyanilyen százalékos oldatokkal kezelhetjük a klorózisos megbetegedésben szenvedő gyümölcsfákat is, természetesen nagyobb mennyiségben. Itt elsőként főleg vasgálicoldattal kísérletezzünk, mert a gyümölcsfáknál rendszerint vashiány szokott mutatkozni, amelyet az altalajban levő nagy mésztartalom, illetve ebből adódó lúgos kémhatás vagy szikesség, esetleg mindkettő idézheti elő. E tekintetben nagyon érdemes kísérletezni a Duna-Tisza közi meszes, homokos vidékeken a gémeskutak vizével, amelyekben rendszerint sok a felvehető vas tápelem. Ezekből elegendő 1-2 vödörrel a gyümölcsfák tövéhez önteni és megfigyelni 3-4 nap elteltével a gyógyulás menetét. Mindezektől függetlenül a laboratóriumi talajvizsgálatoknak mindazon tényezőkre ki kell terjedniük, amelyek a klorózisos megbetegedés kialakulását döntően befolyásolják. A vizsgálati eredmények és a szakvélemények alapján kell a talajhibák kijavítását és a klorózisos folyamatokat megszüntetni. Persze a gyakorlati munka során elsőként mindig a leromlott talaj szerkezetet célszerű megjavítani. A feltalaj szikesség, vagy pl. mésztelen réti agyagtalajok esetén a szikjavítást és a talajjavítást is el kell végezni. Végül nagyon fontos a tápanyag-utánpótlás keretében - főleg a talaj humusztartalmának növekedése céljából - a szervestrágyázást szorgalmazni. Továbbá a műtrágyákat csak katalizátorként alkalmazzuk serkentő hatásként és a mérgező hatású növényvédő vegyszereket lehetőleg erősen le kell csökkenteni, vagy teljesen ki kell küszöbölni és rátérni a mezőgazdaság területén is a biogazdálkodásra, amelyet ma már világszerte szorgalmaznak. 71