Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
szerves anyag van, csupán foszforban szegény [25], íme a sertésvizelet átlagos összetétele: víz: 95% szerves anyag: 2,56% összes: N: 0,52%; P2Os: 0,06%; K20: 0,98%. A szarvasmarha-hígtrágya tápanyagtartalmának átlagos kémiai jellemzői: víz: 92% szerves anyag: 4,24% összes: N: 0,78%; P205; 0,09%; K20: 1,18%. A közölt vizsgálati adatokból egyértelműen kitűnik, hogy egy jó közepes szakosított sertés- és szarvasmarhatelep évi hígtrágyája jó kezelés mellett több száz vagon szabvány műtrágyával és jóval 500 vagon feletti szabvány jó minőségű szerves trágyával egyenértékű. Igaz ugyan, hogy a trágyalevekben a nitrogén ammónia formájában van jelen, és ha az a levegővel érintkezik az NH3 elpárolgásával a nitrogén veszendőbe megy, viszont a trágyalevek tárolása is sok munkával jár és nagyon költséges, mert a trágyalé csak úgy tartható el (és ez környezetvédelmi szempontból is fontos), ha felszínére 3-4 cm vastagságban fáradt olajat öntünk és a tárolót fedőlappal lezárjuk. Nyilvánvaló tehát, hogy a trágyaleveknek a tárolása nem célszerű, mert a bennük levő ammóniát a talajok agyag- és televény része (humusz) azonnal megköti úgy, hogy az már nem párologhat el a levegőbe. A megkötött NH3 a jó talajszerkezettel és kedvező pórusviszonyokkal rendelkező talajban és komposzttelepekben a mikrobák élettevékenysége által nagyrészt salétrommá és felvehető (szerves kötésű) növényi tápanyagokká alakul át. A mikrobák a talajban levő ammónia és a salétromjelentős részét valamint sok káliumot saját testük felépítésére használnak fel, a nitrogént a növények számára könnyen felvehető, szerves kötésű fehéijevegyületté alakítják át. A mikrobák elhalása után ezekből pedig újabb ammónia keletkezik, tehát biológiai körforgás jön létre. A trágyalevek gyakorlati alkalmazására az alábbiakban többféle eljárást és módozatot mutatok be, és ajánlok amelyet jó gazda gondosságú kezeléssel terméseredményeink növelésére, valamint a szikesség és a gépek erős nyomásmechanizmusa által szerkezetileg leromlott, eltömődött eketalpréteges, továbbá humuszban és felvehető tápanyagokban szegény talajok javítására lehet hasznosítani. Komposzttelepek készítése biogazdálkodáshoz (kisgazdaságokban és kistermelőknél) Az utóbbi időben egyértelműen bebizonyosodott, hogy az optimális talaj- és növényélettani folyamatokhoz szervestrágyázásra igen nagy szükség van. De szükség van azért is, mert ma már szerte a világon az egészségesebb és intenzívebb növénytermelés területén a biogazdálkodás gondolata és annak gyakorlati kivitelezése lép előtérbe, és így mindezek értelmében a tápanyag-utánpótlásra csak műtrágyák alkalmazása 73