Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
részpora közül a lombos fákét tehetjük komposztba, mert az a fenyőfélékhez viszonyítva gyorsabban bomlik. Lignitport csak abban az esetben ajánlatos 8-10%-ban komposztanyagnak felhasználni, ha szikes talajunk is van, mert szikjavító hatású és értékes tápelemeket is tartalmaz, csak egy baja van, hogy nehezen tárni fel! Természetesen a komposztanyagok közül az istállótrágyák, trágyalevek tartalmaznak nagyon értékes adalék anyagokat. Különösen nagy a nitrogéntartalma, és gyorsítja a komposzt bomlását a galamb-, nyúl- és baromfitrágya. (Ez utóbbi 10-12% bort is tartalmaz). Ezekből általában 20%-nyit célszerű a komposztba keverni. Noha a szerves anyagok bomlását az agyag, a folyami homok és a tőzeg is elősegíti. Azonban ezek csak akkor lesznek hatásosak a biogazdálkodás keretein belül, ha azokat a hígtrágyával történő módszer szerint készítjük el a következőképpen: nem szikes 1-1,5% humuszt és legalább 0,5-1% CaC03-ot tartalmazó, valamint 1-1,5% szuperfoszfáttal kezelt és az ammóniát megkötő agyagból 35—40 cm magas ágyásokat készítve közepén sekély vályút kialakítva nyáron 25 °C körüli hőmérsékleten tartjuk és azt mindennap délelőtt és délután friss trágyalével öntözzük kb. két hétig. Az így elkészített anyagból a komposzt megdöngölt 30-40 cm-nyi rétegére 10 cm vastagon agyagos földet terítünk. Az eddigi megfigyelések és kísérletek arról is meggyőzően tanúskodnak, hogy a komposztanyag mikrotartalmának a növelésére és a káros anyagok kiküszöbölésére a biogazdálkodásra is nagyon jó hatást gyakorol a riolit por, melyből az előbb említett rétegre 1-2 cm-nyit terítünk. Nagyon jó hatású a Lithofloren-komplex és ebből tetszés szerint körülbelül 30-40 grammot szórunk a döngölt rétegre. Végül mindig ügyeljünk arra, hogy a komposzthalom kissé nedves legyen a megfelelő ütemes beérés érdekében. Itt még arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a telepítés előtt és után ma 1-5 évenként talajvizsgálatot is végeztessünk, mert csak így kapunk választ a komposzttrágyázásban részesülő talaj összetételéről és ennek alapján a szükséges talajjavításról, továbbá csak így győződhetünk meg arról is, hogy milyen és mennyi trágyaféleségre van még szükség a talajnak ahhoz, hogy nagyobb, és jó minőségű termést tudjunk biztosítani. Táptelep (fekete televény) készítése [25] A tápalap anyagát agyagból, 1-2% szénsavas meszet valamint 2% humuszt tartalmazó földből állítjuk össze. Ebbe az agyagba a 18-19%-os szuperfoszfátból 4%nyi, a triple-szuperfoszfátból pedig 2% foszforsavat keverünk. Ha az agyagos föld CaCO3-0t nem tartalmaz, és magnéziumban is szegény, akkor 1,5-2% szénsavas meszet és 4% magnéziumot tartalmazó szuperfoszfátot keverünk bele. A földekből 30-40 cm magas ágyásokat készítünk. Ezeket nyáron 25 °C hőmérsékleten az istállóból kikerült napi friss trágyalével szakaszonként úgy öntözzünk, hogy egy-egy kisebb rész egészen az aljáig átnedvesedjék. Sőt, a trágyaleveket 4-5% karbonátos tőzeggel felitatva is belekapálhatjuk a tápalapba. Öntözés után törekkel, polyvával vagy szalmával tenyérnyi vastagságban letakarjuk, majd bekapáljuk. Ezt a műveletet addig folytassuk, amíg az ágyásokból feketés 76