Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
es magas ágyásokat készítünk és azokat nyáron 25 °C körüli hőmérsékleten 4-5 napon át délelőtt és délután öntözzük friss trágyalével az átnedvesedés határáig. A kezelés után ajánlatos a telepeket törekkel vagy szalmával letakarni. Ennek az eljárásnak nagy előnye az is, hogy a tőzeg kezelése közben létrejött karbamidból további ammónia keletkezik, amelyből a tőzeg szintén jelentős részt köt le. Az így kezelt tőzeget, amely megfelelő mennyiségű kombinált növényi tápelemet is (nitrogént, foszfort és káliumot) tartalmaz, mint szerves trágya anyagot terítjük szét az előzőleg mélyen lazított és parlagon hagyott területekre. Majd ezután négyzetméterenként nyomelemeket is tartalmazó, és káros hatású anyagokat is megkötő 2-3 kilogramm őrölt riolittufát és 15-20 dkg (parazita élőlényeket is pusztító) Lithoflorenkomplexet terítünk a talajra, és azt friss trágyalével öntözzük, amíg a parlagi talaj 5-6 cm mélyen be nem ázik, nedvesedik. Ezután az egész anyagot bekapáljuk, illetve a nagyobb üzemi területeken bedisztelerezzük. A biogazdálkodás területén sikeresen felhasználhatók a nyári hónapokban 25 °C körüli hőmérséklet mellett friss trágyalével 2-3 hétig kezelt komposztföldek is. Természetesen előbb meg kell vizsgálni a kezelendő talaj CaC03 tartalmának állapotát is. E tekintetben mészszegény talaj esetén hatóanyagban számítva 20% CaC03 tartalmú javítóanyagot, és 4% magnéziumot tartalmazó szuperfoszfátot adunk a komposztföldbe. Ha viszont a talaj CaC03-ot tartalmaz, a komposztföld pedig mészszegény akkor csak 2-3% CaC03-ot viszünk 1,5% szuperfoszfáttal együtt a komposztföldbe, az ammónia tökéletesebb lekötődése és a biológiai beérettség végett. Majd a kezelések befejeztével a komposzt depóniát 10 cm vastagságban agyagos földdel vagy homokos iszappal betakarjuk az utólag keletkező ammónia lekötődése és főként a teljes biológiai beérettség és a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele végett. A kezeléseken átesett, és biológiailag is beérett komposztföldeket mint kombinált növényi tápanyagokat kezeljük tovább, és azonos eljárással alkalmazzuk a parlagon hagyott talajon, amint azt a tőzeges módszernél már láttuk. Ezen változtatni nem ajánlatos! Sőt, itt mindjárt szeretném még felhívni a figyelmet arra is, hogy a fejlődésben lévő növényzetet trágyalével öntözni nem szabad! Az üvegházakban avagy a fóliák alatt és a kertekben is pl. a paradicsomot, paprikát, zöldségféléket csak erősen hígított 25%-os trágyalé és 75% jó minőségű öntözővíz keverékével, de azt is csak ősszel vagy télen, a szunnyadó növényzetnél, mindig a talajon permetezve végezzük az öntözést. Gyümölcsfáknál a tő körül 50% trágyalé és 50% jó minőségű víz keverékével lombhullás után végezzük az öntözést, előzőleg 1,5% szuperfoszfátot adunk a trágyaléhez, a tőhöz pedig öntözés végett 3-4 kilogramm riolittufát szórunk. Gyümölcsfáknál a tápanyagellátást említett komposzt Lithofloren-komplex is biztosítja. Nagyüzemekben például a trágyaleveket ugaron direkt is jól fel lehet használni. Előzőleg mélylazítást ajánlatos végezni, majd négyzetméterenként 2-3 kilogramm riolittufát és 1,5% szuperfoszfátot szórunk a területre. Mészszegény talajoknál a meszezés végrehajtása után, lehetőleg ősszel trágyalével öntözzük meg a talajt és azt mielőbb szántsuk alá. A trágyalevek rétek, legelők és mesterséges kaszálók öntözéses trágyázására frissen közvetlenül is felhasználhatók. Viszont ezt is legcélszerűbb és leghasznosabb a téli időszakban (különösen hóra) egyenletesen kiöntözni. Ez esetben ajánlatos a gye78