Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
pékén még ősszel száraz talajon keresztben-hosszában nehéz fafogasolást végezni, hogy a trágyalé a talajba mélyen behatoljon az ammónia pedig minél nagyobb mértékben lekötődjék. Végül kitavaszodáskor az előzetes nehéz fogasolás után már csak 60% trágyalé és 40% öntözővíz keverékével ajánlatos a gyepet is öntözni. Nos, ha még mindig vannak olyanok, akik az utóbb tárgyalt módozatokat munkaigényesnek, problematikusnak tartják, akkor számukra főként a növényi eredetű trágyalevek készítését tartom célszerűnek, amelyek sok növényi tápanyagot (nitrogén, foszfor és káliumot) tartalmaznak, másrészt a biogazdálkodás folyamatát is előmozdítják. Persze ennek is többféle készítési módozata van, amelyből itt most egy könnyen kivitelezhető és gazdaságos eljárást mutatok be: Erjesztett növényi trágyalevek. Ebben az esetben a felaprított, friss vagy szárított növényt fahordóba vagy zománcozott edénybe (cserépbe vagy kőedénybe) tömjük be az edény 3/4 részéig, majd felöntjük esővízzel úgy, hogy a folyadék az edény pereménél 5 cm-rel alacsonyabban álljon. 10 liter vizet öntünk egy kg friss növényhez, 20 dkg szárítotthoz. A trágyalé kb. 14 nap alatt erjed ki. Ilyenkor már nem habzik. Naponta kétszer keverjük, hogy kellő mennyiségű oxigén jusson a folyadékba. Közben egy-egy marék őrölt riolittufát, vagy Lithofloren-komplexet adjunk hozzá, ez növeli a trágyalé nyomelemtartalmát és a kellemetlen szagot is megköti. Az érett növényi trágyalevet 1:20 arányban hígítjuk fel. A permetezést borult időben vagy este végezzük, esetleg korán reggel és mindig csak a talajt permetezzük. Csalánból vagy nadálytőből erjedő trágyalevet is készíthetünk (ezek tápdús növények) ezt azonban csak 3 napig erjesszük és 1:50 arányban hígítsuk fel. Mikrobion-O biológiai szerves és szervetlen talajjavító anyagok A készítmény meggyorsítja a humusz és komposztképződést és talaj regeneráló tulajdonságánál fogva minden növénykultúrára aktívan hat, mégpedig a terménymaradványok, növényi hulladékok lebontásával és átalakításával. A Mikrobion-0 nemcsak a legszükségesebb növényi tápanyagokat (nitrogént, foszfort és káliumot) tartalmazza, hanem nyomelemeket (réz, mangán, cink) [40], magnéziumot is, és ezek az egyöntetűen jelen lévő tápelemek hatékonyan növelik a talajok termékenységét. A készítménnyel végzett kísérletek arra mutatnak, hogy az anyag olyan enzimeket és hormonokat is termel, amelyek kedvezően hatnak a talaj biológiai életére és a növények fejlődésére. Továbbá 25% nyers proteint is tartalmaz, amely a növények regenerálódását, és a talajban lévő hasznos mikroorganizmusok szaporodását segíti elő. Igaz ugyan, hogy a legjobb hatás a 6,5-7 pH-értékű talajokon érhető el, azért ezzel a készítménnyel elsősorban a gyengén savanyú kémhatású talajokon kísérletezzünk. Jóllehet a szerző szerint a Mikrobion-0 csupán a halakra veszélyes. Nos, azért legyünk óvatosak és munka után mosakodjunk jól meg. A Mikrobion-O készítményt oldatokban kell felhasználni: 18-20 liter koncentrátumot 600-700 liter vízzel hígítsunk fel, majd azt permetezzük a felaprított terménymaradványokra és azokat sekélyen dolgozzuk be a földbe. Növényi maradványok és szerves hulladékok komposztálása esetén 79