Szabó István: Vetésforgó és öntözés (Budapest, 2003)
AZ ÖNTÖZÉS - A vízgazdálkodás szabályozása
Hatásukra növekszik a hézagtérfogat és ezen belül a durva és középnagy hézagok aránya. A túlnyomóan kapillárishézagokat tartalmazó tömör talaj a vizet igen rosszul vezeti. Szántás után a talaj hézagtérfogata 20%-kal nő. Ez főleg a durva és a középnagy hézagok arányának növekedését jelenti. Az őszi mélyszántásnak és ásásnak éppen azért van nagy jelentősége, mert segíti a téli csapadék befogadását. Kötött talajokon gyakori az eketalp-betegség, ez a szántás 25-35 cm-es mélységében keletkező tömődött réteg (káros barázdafenék), amely gátolja a víz mélyebbre hatolását. Kialakulása időben végzett szántással, éles ekevasakkal, és a szántás mélységének évenkénti váltogatásával megelőzhető. Megszüntetésének módszerei pedig a mélység változtatása és az altalajlazítás, elsősorban az eketalpra szerelt lazítókkal. A víztartó képesség javításával csökkenthető a gravitációs víz (GV) mennyisége. Ez ugyanis az altalajba szivárog, és elvész a növény számára. A víztartó képesség a talaj szerkezetének javításával növelhető. A jó szerkezet mindig morzsás szerkezet. Ez javítható talajműveléssel és szervestrágyázással, de egyéb szerves anyag (tőzeg, komposzt) is felhasználható erre a célra. A jó szerkezet ugyanis az agyag- és humuszkolloid mennyiségének függvénye. A vízveszteség csökkentése hazai időjárási viszonyaink között az egyik legfontosabb feladat. A hasznos csapadékmennyiség ugyanis mindig kevesebb, mint a tényleges csapadék, mivel:- egy része elvész a gravitációs és a felszíni víz elfolyásával,- más része elpárolog,- végül bizonyos hányada hozzáférhetetlen módon holt vízként kötődik a talajszemcsékhez. E veszteségek csökkentésére sokféle módszer áll a termesztő rendelkezésére. A felszíni elfolyás elsősorban talajműveléssel csökkenthető, sőt meg is akadályozható. A talajművelő eljárások közül erre a célra a lazító eljárások a legalkalmasabbak. Lejtős területen ezenkívül még alkalmazható a bakhátas szántási mód, a teraszírozás, és minden esetben az, hogy a talajt műveljük a lejtő irányára merőlegesen. A talaj párologtatása az esőzés megszűnése után azonnal megindul. Csökkentése sokféle módon lehetséges:- a felszín porhanyításával,- a felszín egyengetésével,- a talaj tömörítésével,- a talaj takarásával,- a vetésforgó alkalmazásával,- a különböző vetési módokkal. 58