Magda Róbert - Marsalek Sándor: Vidékgazdaságtan 1. A vidékfejlesztés gazdasági folyamatai (Budapest, 2010)

1. Általános bemutatás, átfogó célok - 1.3. A vidékgazdaság fogalomrendszere, erőforrásai

Életképesnek tarthatjuk a korszerű, gazdálkodó, az üdülő és lakófunkciójú, vala­mint a vendéglátásra hasznosított tanyákat. A főbb elképzelések a fejlesztésre, a tel­jesség igénye nélkül a következők lehetnek: • A tanyai rekreációs idegenforgalmi vállalkozások támogatása; • Az elektromos és úthálózat fejlesztése, infrastruktúrafejlesztés; • Tanácsadás a tanyák családi (farm) gazdaságokká alakításához; •A tanyasi táj gazdálkodásra, a piacképes biogazdálkodásra, a megújuló alap­anyagok feldolgozására irányuló tevékenység ösztönzése; • Tanyagondnoki hálózat fejlesztése; • Közbiztonság garantálása. Az aprófalvas térségek megítélése és lehetőségei A hazai aprófalvas térségek - 500 főnél kevesebb népességű - főleg Észak-Magyar­­országon és Dél-, illetve Nyugat-Dunántúlon fordulnak elő. Ezek általában hegyes, dombos területek. Az itt élő különösen sérülékeny közösségek megőrzése országos érdek. Az aprófalvakban gyakoriak a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági, demográfiai fo­lyamatok. A foglalkoztatottság csökkenése önmagát erősítő folyamat (11. ábra). Alacsony népsűrűség ШШЯЯ^ A szolgáltatások és az infrastruktúra kialakításához, működtetéséhez szükséges kritikus tömeg hiánya Elvándorlás és elöregedés Új cégek alakításának, Foglalkoztatási lehetőségek beszűkülése letelepedésének csökkenése 11. ábra. A foglalkoztatottság csökkenésének hatása hagyományos mezőgazdasági területeken Forrás: OECD, 2006. Az aprófalvas területeken gyakori problémák az elöregedés, a munkanélküliség, az elvándorlás, illetve a vidékies, szociális és etnikai szegregációk kialakulását kísé­rő egyéb társadalmi jelenségek. Az aprófalvas térségek elhelyezkedését a 12. ábra szemlélteti. 35

Next