Magda Róbert - Marselek Sándor: Vidékgazdaságtan 2. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban (Budapest, 2010)
7. VIDÉKI TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE
Általában igaz az, hogy a már meglévő mezőgazdasági tevékenység vonzza inkább maga után a falusi vendéglátás kialakítását, míg visszafelé ez már csak korlátozottan érvényes. Ennek okaként szolgálhat például az, hogy a vendéglátást végzőknek egy jó része a gazdaság más szektorához kapcsolódik (szolgáltatás, oktatás), illetve sokan nyugdíjasként végzik a vendéglátást, így hajlott koruk nem teszi lehetővé, hogy bevállalják a nagy tőkeigényt és szaktudást igénylő mezőgazdasági tevékenység végzését. Az is igaz, hogy az a klasszikus felfogás, miszerint a mezőgazdasági tevékenységhez gyakran kapcsolódik a falusi vendéglátás, inkább a nyugat-európai országok gyakorlatában jelenik meg, míg nálunk e téren még hiányosságok fedezhetők fel. Ezt a tendenciát megváltoztatandó, a nálunk is aktuális támogatási formák a falusi vendéglátásra való berendezkedést, illetve a tevékenység működtetését most már mezőgazdasági tevékenység végzéséhez kötik. Ezáltal várható, hogy a falusi vendéglátókra jellemző alacsony hajlandóság a mezőgazdasági tevékenység végzésére vonatkozóan jelentősen változni fog, s így a két tevékenység összekapcsolódva, sok vállalkozás jövedelempozícióját fogja kedvezően befolyásolni. 7.1.5. Diverzifikáció, fenntartható energiatermelés a mezőgazdaságban, zöldenergia termelés lehetőségei Az olajválság, energiaár robbanás, klímaváltozás lehetősége arra ösztönöztek, hogy a jelenlegi elsősorban ásványi alapú energiaforrásokon túl az energia előállítás és felhasználás lehetőségeit is felmérjük. LÁNG et al. (2007) szerint a tudósok és a politikusok egy része még napjainkban is vitatja, hogy mi idézi elő a globális klímaváltozást, az emberi tevékenységek, a földi légkörbe kerülő üvegházhatású gázok vagy más? A világ tudósainak döntő többsége azonban egyetért abban, hogy megkezdődött a globális felmelegedés időszaka. Nemzetközi adatok szerint 1950 és 2003 között a föld felszínének átlaghőmérséklete 13,87 °C-ról 14,52 °C-ra növekedett. A fosszilis energiaforrásokból 1950-ben 1612 millió tonna szén jutott a légkörbe, 2003-ban pedig 6 999 millió tonna. A viták ma már arra koncentrálódnak, hogy a globális felmelegedés csupán természeti jelenség-e, vagy pedig antropogén hatások következménye is? Valószínű, hogy mindkét tényező együttesen érvényesül, kölcsönösen felerősítve egymást. A globális felmelegedés következménye, a szélsőséges meteorológiai események számának és intenzitásának növekedése, ami a globális és regionális klíma megváltozását eredményezi”. A változások vizsgálatára hozták létre a VAHAVA - Változások - Hatások - Válaszok - (Change - Impact - Response) mozaikszóval ismertté vált projektet, amelynek koncepciója szerint is feltétlenül törekedni kell a fosszilis energiaforrások használatának csökkentésére és az alternatív energiaforrások elterjesztésére. Az elmúlt három évtizedben sokszorosára növekedtek az energiaárak és legnagyobb mértékben a hajtóanyagok ára emelkedett. A számítások szerint 1974 és 2005 között ugyanis az összes felhasznált energia átlagos ára 59,9-szeresére, ebből a hajtóanyagé 94,3-szeresére, a hőenergiáé 42,1-szeresre, és a villamos energiáé 25,3-szeresére nőtt, illetve a hőenergián belül a földgázé 34,3-szeresére, a tüzelőolaj ára pedig, mintegy 75-szeresére emelkedett (GOCKLER, 2007). Ez a probléma nemzetközi, ezért szinte az egész világon alapvető kérdés, hogyan valósítható meg a megújuló energia elterjesztése és gyakorlati alkalmazása. A becs104