Magda Róbert - Marselek Sándor: Vidékgazdaságtan 2. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban (Budapest, 2010)
9. PROGRAMOK A JELENLEGI TERVEZÉSI IDŐSZAKRA
9.1.8. A közösségi eszközök kiegészítő jellege Iránymutatás A strukturális, a foglalkoztatási és a vidékfejlesztési politikák közötti szinergiát ösztönözni kell. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ERFA- ból, a Kohéziós Alapból, az ESZA-ból, az EHA-ból és az EMVA-ból finanszírozott cselekvések között az egymást kiegészítő jelleget, és a koherenciát egy adott területen és egy adott cselekvési területen belül. A különböző alapok által támogatott cselekvések közötti választóvonal és koordinációs mechanizmusok tekintetében a fő irányadó elveket a nemzeti stratégiai referenciakeret/nemzeti stratégiai terv szintjén kell meghatározni. 9.2. Irányelvek (nemzetközi) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásnál a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) határozta meg a nemzetközi jogi kereteket. Ez a rendelet: • megállapítja az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott EMVA által finanszírozott közösségi vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó általános szabályokat; • meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a vidékfejlesztési politikának hozzá kell járulnia; • meghatározza a vidékfejlesztési politika stratégiai keretét, beleértve a vidékfejlesztési politikára vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat, és a nemzeti stratégiai terveket rögzítő módszert; • meghatározza a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket; • a tagállamok, és a Bizottság között megosztott hatáskörök alapján megállapítja a partnerségre, a programozásra, az értékelésre, a pénzgazdálkodásra, a monitoringra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. Az elképzelések részletezésének rövid ismertetése 9.2.1. Általános elvek A vidékfejlesztési politikának elő kell segítenie, és ki kell egészítenie a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, hozzájárulva ezzel a célkitűzések eléréséhez. A vidékfejlesztési politikának a gazdasági és szociális kohéziós politika célkitűzéseivel összhangban integrálnia kell a lisszaboni és göteborgi Európai Tanács következtetéseiben meghatározott, a versenyképességre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fontos politikai prioritásokat is. A közös agrárpolitika alkalmazása során figyelembe veendő a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző vidéki területek közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természete. A közös agrárpolitika reformja (2003. június és 2004. április) jelentős változásokat eredményez a vidéki területek természeti és társadalmi, valamint gazdasági felté141