Magda Róbert - Marselek Sándor: Vidékgazdaságtan 2. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban (Budapest, 2010)
7. VIDÉKI TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE
Biodinamikus gazdálkodás Az első világháború után a növényi termékek és a talaj minősége jelentősen romlott, nőtt a növényi betegségek száma. A problémák megoldására az antropozófus körök Rudolf Steinert kérték fel. STEINER (1861-1925) volt az, aki megalapította az antropozóüsta filozófiát, vallást. Az irányzat hatása az élet számos terén megmutatkozik, például építészet, gyógyászat, de talán a legismertebb pedagógia téren a Waldorf-iskolák révén. Az irányzat 1924-ben indult el hódító útjára, amikor Steiner a sziléziai Wroclawban először fejtette ki nézeteit a mezőgazdaság lehetséges fejlődéséről és a filozófia összekapcsolódásáról. Előadásainak lényege, hogy a gazdaságokat egy zárt rendszernek tekinti, melynek szervei: a talaj, a növények, az állatok és az ember. A rendszer pontos kidolgozását az Antropozófiai Társaság kísérleti szekciója végezte. Az akkori Német Birodalom keleti területein alakult ki a legtöbb ilyen módon működő gazdaság. Tapasztalataikat levelezések útján az ország minden tájára eljuttatták. 1930-ban jelent meg első hivatalos lapjuk a Demeter. Két évvel később megalapították a máig is működő Demeter Szövetséget, melynek fő feladata a biodinamikus gazdaságokból származó élelmiszerek értékesítése. Szerves-biológiai gazdálkodás Ezen irányzat kialakulása a svájci Müller házaspár és a német Hans Peter Rusch nevéhez fűződik. A kiinduló pontjuk a svájci parasztság érdekeinek védelme és a társadalomban meglévő szociális problémák voltak. Müller a politikai megoldásokat sürgetett, nevezetesen a földtörvény és a nyugdíjbiztosítás kérdéskörében. Müller már ismerte a biodinamikus módszert, azonban szilárd keresztény meggyőződése miatt nem értett azzal egyet. Véleménye szerint a mezőgazdaságot nem szabad misztikus elemekkel „fűszerezni”. 1946-ban társaival együtt egy ökológiai termékeket, értékesítő szövetkezetét hozott létre. Maria Müller férje mellett mélyrehatóan tanulmányozta a mezőgazdaság irodalmát. Az elméleti tudást a gyakorlati életben kipróbálva olyan módszert dolgozott ki, melyet ma is számos ökológiai gazdaságban alkalmaznak. Hans Peter Rusch a második világháborúban tábori orvosként dolgozott, így a háború után nem tudott szakmájában tovább dolgozni. A talajtermékenység problémájával kezdett el foglalkozni és mikrobiológiai oldalról vizsgálta a talajt. Soil Association Az irányzat első írásos emléke az 1940-es években megjelent „Az élő talaj” című könyv volt. A szerző, Lady Eve Balfour az ember-talaj-növény egészséges összhangjára fektette a hangsúlyt. Jelentős hatással volt rá Sir Robert McCarrison, aki a táplálkozás és az egészség összefüggéseit kutatta és Sir Albert Howard, aki az Indore komposztálási módszer kidolgozója volt. 1946-ban megjelent az igény egy olyan intézményre, mely az ökogazdálkodás területén eddig elért eredményeket tovább dolgozza és rendszerezi, valamint információval látja el az érdeklődőket. Ezen igény kielégítésére jött létre a Soil Association Londonban. Ez az intézmény a mai napig is a legfőbb intézménye az ökológiai gazdálkodásnak Angliában. 78