Magda Róbert - Marselek Sándor: Vidékgazdaságtan 2. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban (Budapest, 2010)
9. PROGRAMOK A JELENLEGI TERVEZÉSI IDŐSZAKRA
nyezetgazdálkodás, a tájfenntartás ösztönzése ugyancsak alapvető fontosságú terület. A kultúrtáj fenntartása érdekében a legeltetéses állattartás szerepe megkerülhetetlen. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program megvalósításában további lehetőséget, egyes esetekben pedig, a támogatások igénybevételének feltételét jelenti a különféle uniós stratégiákhoz való kapcsolódás. A versenyképes mezőgazdasági termelés megvalósítása, a szerkezetátalakítás, az élelmiszerbiztonság megteremtése konzisztensen illeszkedik a Biogazdálkodás Cselekvési Programjához (COM 2004 - 415), a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználását ösztönző kötelezettségvállaláshoz (COM 2004 - 366). A racionális földhasznosítást, a mezőgazdasági és erdészeti rendszerek kialakítását szolgáló fejlesztések forrásai a Natura 2000 és a Víz-keretirányelv programjaiban való részvétellel növelhetők. Az éghajlatváltozás hatásainak tudatos kompenzálása érdekében további lehetőséget nyújt az EU erdészeti stratégiai és cselekvési terve (COM 2005 - 84), amely igen fontos a fenntarthatósággal és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos intézkedések megvalósításában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program valamenynyi prioritása közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban van az EU környezetvédelmi cselekvési programjával (1600/2002/EK határozat). A valamennyi tengelyt érintő technikai segítségnyújtás eszközei már a programkészítés során jelentős segítséget nyújthatnak az érintettek felkészítésében, naprakész tájékoztatásában. A hazai, az európai koncepcionális dokumentumokkal és a Közösségi Stratégiai Iránymutatással összhangban az ÚMVP kiemelkedő figyelmet fordít a horizontális politikák érvényesítésére, és a programszintű megvalósításra (fenntarthatóság, esélyegyenlőség, társadalmi/gazdasági/környezeti biztonság, területiség). Ezeket a politikákat a stratégia tervezésekor, a programkészítés, a megvalósítás, az értékelés és az ellenőrzés folyamatában egyaránt figyelembe kell venni. 9.5.2. Kapcsolódás a hazai operatív programokhoz Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szervesen illeszkedik a nemzetgazdaság más területeit érintő tervezési folyamatokhoz, koncepciókhoz. A Kormány az 1076/2004. (VII. 22.) számú Korm. határozat elfogadásával döntött az Európai Terv (2007-2013) kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről. A határozat értelmében készültek el a hosszú távú (2005-2020) fejlesztéspolitikai dokumentumok - Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), illetve az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) -, amelyek megalapozzák az EU strukturális alapjainak, és a Kohéziós Alapjának felhasználási területeit és céljait. Az Európai Unió Kohéziós Alapjából és strukturális alapjaiból a 2007-2013 közötti időszakra előirányzott források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keret az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tartalmazza, amely megfelel az Európai Unió által előírt Nemzeti Stratégiai Referencia Keretnek (NSRK). Az ÚMFT és az NSRK által körvonalazott fejlesztési stratégia konkrét megvalósítását operatív programok tartalmazzák, részletezik. A kiemelt fejlesztési területekhez hét, a fejlesztési régiókhoz ugyancsak hét operatív program kapcsolódik. Ezekkel a Kohéziós Alapot és strukturális alapokat felhasználó operatív programokkal párhuzamosan készült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, amelynek végrehajtása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program alapján történik (135. táblázat). 152