Magda Róbert - Marselek Sándor: Vidékgazdaságtan 2. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban (Budapest, 2010)

FOGALMAK

Döntés: Előírásokkal nem szabályozott cselekvési lehetőségek közötti ésszerű, koc­kázatot is viselő választás. Egyedi tájérték: épített vagy természetes objektum, mely elsősorban nagy tájképi jelentőséggel bír, de a táj ökoszisztémájában is szerepe van. Pozitív esztétikai tarta­lommal járul hozzá a tájak sajátos karakteréhez. Lehet természetes eredetű vagy az ember által alakított, szakrális vagy rekreáció tevékenységekhez, tradicionális táj­használathoz kötődő. Példák: famatuzsálemek, fasorok, sziklafalak, kőtengerek, fel­hagyott kisméretű kőfejtők, barlangok, felszíni karsztos formák, források, kisterüle­­tű vízborítás, gyepfoltok, földtani és talajtani feltárások, régi útjelek, keresztek, em­lékhelyek, kőrakások, kőfalak, sövények, kutak, hidak, történelmi utak és ösvények, romok, gazdasági- és lakóépületek, stb. Európai Mértékegység (EUME): A gazdaságok ökonómiai méret (üzemméret) szerinti osztályozásának egysége. 1 EUME megfelel 1200 euró SFH-értéknek (meg­közelítőleg 300 ezer Ft SHF, ami átlagosan kb. 750 ezer Ft bruttó termelési értékkel állítható elő). Externália: Egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befo­lyásolja egy másik szereplő helyzetét, aki nem vesz részt magában a tevékenység­ben (pozitívan többlethasznot eredményezve, vagy negatívan pótlólagos költséget és egyéb kedvezőtlen hatást előidézve). Érzékeny természeti területek: olyan extenzív művelés alatt álló területek, ame­lyek a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását ezáltal az élő­helyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálják. E területek, különleges, illetve sérülékeny természe­ti, környezeti értékekkel bírnak, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gaz­dálkodótól. A gazdálkodó ezen előírások betartása esetén normatív, földalapú, visz­­sza nem térítendő támogatásban, a gazdálkodása kedvező környezeti teljesítménye­iért nyújtott kifizetésben részesül. Faluhálózat: elsősorban falvak (esetleg tanyák, településrészek, kisvárosok) na­gyobb térségi, esetleg országos hálózata, egy-egy speciális témával (pl. biogazdál­kodással, kisebbségekkel, néprajzi csoportokkal) kapcsolatos fejlesztések vagy tu­risztikai fejlesztések, kapcsolódó innovációs tevékenységek koordinálásának kerete. Fenntartható térségfejlődés: a fejlődés térségenként úgy valósul meg, hogy a kör­nyezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosított a lakosság élet­minőségének fenntartása és javítása, az életminőség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevétele, a régiók sajátos adottságai, hagyományai figyelembe vételével és azoknak helyben értékké alakításával együtt. Megvalósításához elengedhetetlen a szubszidiaritás elvének megfelelően a helyi önfenntartó rendszerek kiépülésének tá­mogatása, valamint a helyi társadalom, gazdaság és környezet megújuló-képességé­­nek biztosítása. 214

Next