Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás. Mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök-hallgatók részére (Budapest, 2001)
5. Rácz - Vermes: Települési vízgazdálkodás - Vermes: A vízgazdálkodás feladatai a településeken
A csapadékvizek elvezetése a belvízi elöntések megakadályozása céljából minden esetben az egyik legfontosabb vízgazdálkodási feladat. Ennek megoldásához ismerni kell a csapadékokból származó, elvezetendő vízmennyiséget, amit a lefolyó vízhozam idősorát ábrázoló árhullám kép alapján állapítanak meg. Lefolyó vízhozamként a tetőző vízhozamokat célszerű figyelembe venni, amelyek esetében az alábbi előfordulási valószínűségtől függően a következő visszatérési idővel számolhatunk: Előfordulási valószínűség, % Visszatérési idő, év 1001 502 254 205 1010 520 425 250 1100 A vízgyűjtő temlet nagysága szempontjából a települések kis vízgyűjtő területnek minősülnek, amelyek kisebbek 1 knr-nél, vagy azzal egyenlőek. Méretezésük tervezésekor mértékadó a rövid időtartamú és nagy intenzitású csapadék. A csapadékelvezetés hidraulikai méretezésének alapja a mértékadó, illetve az annak elfogadott vízhozam, amelyet számítással vagy gyakorlati méretezési módszerrel határozhatunk meg. A gyakorlati, vagy racionális méretezési módszer lényege, hogy a csatornahálózat adott szelvényének legnagyobb terhelését az a csapadék adja, amelynek időtartama azonos az összegyülekezési idővel, vagyis t-z. Afajlagos vízhozam a következő összefüggés segítségével határozható meg: q = a -1—!— , (mm/h), (126) t + T ahol: a = lefolyási tényező, t = összegyülekezési idő (h), / = idő alatt lehulló csapadék intenzitása (mm/h), z = tározási idő (h). Az Alföldön a kis vízgyűjtők mértékadó lefolyása az 1-3 órás csapadékokból keletkezik, ezt célszerű figyelembe venni az alföldi, síkvidéki települések csapadékelvezetésének tervezésekor is. A területi vízrendezésben az összegyülekezési idő hosszabb csatornákban 0,5-1,0 nap, közepes csatornákban kb. 6 óra. A települési vízrendezés során a csapadékcsatornáknál a kármentes levezetés méretezésének alapja az egy-, két-, vagy négyévenként egyszer előforduló, állandó intenzitású záporcsapadékból származó lefolyás tetőző vízhozama. (Külföldön a 3—20 évenként előforduló záport veszik a méretezés alapjául). 343