Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás. Mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök-hallgatók részére (Budapest, 2001)
6. Hayde - Vermes: A vízgazdálkodás környezeti hatásai - Vermes: A vízi létesítmények és a vízgazdálkodási tevékenység környezeti hatásai
A környezet használata és védelme mellett az ember - különösen a századunk második felétől - egyre nagyobb gondot fordít a környezet fejlesztésére is, amelyen a természeti erőforrások és az ökoszisztémák fenntartására, helyreállítására, egészséges arányaik kialakítására való törekvést, illetve zavartalan működésükről való tudatos gondoskodást, továbbá a kedvezőtlen természeti adottságok javítását értjük, részint a környezeti károkat nem okozó termelés (fenntartható fejlődés), részint a természeti értékek hosszú távú megóvása céljából. Az előzőeket mintegy összefoglalja a környezetgazdálkodás fogalma, amelyet annak a sokoldalú és tudatos tevékenységnek a megjelölésére használunk, amely a természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítását, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét szolgálja, az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartása és a társadalom - jogos, reális - igényeinek figyelembevétele mellett. Ennek az összetett, minden környezeti elemre és szempontra kiterjedő környezetgazdálkodási szemléletnek kell érvényesülnie minden új létesítmény vagy beavatkozás tervezésekor és megvalósításakor, valamint a régiek rekonstrukciója alkalmával. Ezt segíti egyfelől a környezetpolitika, amely a hosszú távú környezetgazdálkodási koncepcióra épülő, annak rendező elve szerint kialakított intézkedés- és eszközrendszer, és amely a társadalom minden területére és minden résztvevőjére kiterjedően gondoskodik a környezeti követelmények érvényre juttatásáról, valamint az ehhez szükséges technikai és jogi szabályok megalkotásáról és megtartásáról. Másfelől támogatja a környezettudomány, ami a környezetgazdálkodás speciális kérdéseivel foglalkozó tudományos ismeretek összességét jelenti, beleértve az azokra irányuló tudományos kutatást is, amelynek eredménye végül is a gyakorlati alkalmazás révén a fölmerülő problémák megoldását jelenti. A vízi létesítmények és a vízgazdálkodási tevékenység környezeti hatásai A vízi létesítmények (csatornák, gátak, műtárgyak, tározók stb.) fontos részei a gazdasági életnek és a környezettel való gazdálkodásnak egyaránt. Létesítésüket az emberi szükségletek indokolják, hiszen mindegyik a vízzel kapcsolatban fölmerülő valamely társadalmi igény kielégítését szolgálja. Térbeli elhelyezkedésüket tekintve lehetnek- pontszernek (pl. a kutak, a duzzasztó műtárgyak, a zsilipek, a befogadóba való vízbevezetések);- vonalmentiek (pl. az öntöző- és a belvíz-csatornák, az árvédelmi töltések, a folyómedrek szabályozásával és a partvédelemmel összefüggő műtárgyak);- területiek (pl. tározók, halastavak, öntözőtelepek). A különféle vízi létesítmények lehetnek egy- vagy többcélúak. A közüzemi vízhálózat például szolgálhat csak ivóvíz-ellátási célokat, de ugyanaz a vezetékrendszer r 383