Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon (Budapest, 2009)
T
т 192 116. sz.: tervezője Boda Imre László, és saját családi házaként épült 1918-ban. A ház a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékében szerepel. 146/a sz.: (Csantavér utca sarok) ezen a Gyarmat utcáig nyúló telken, s a telek Gyarmat utca végén volt a Polgári Lővőház. A kettős telek még 1913-ban is a Budapesti Polgári Lővészegyesület nevén szerepel. Ebben az épületben üzemelt a Nagy Zuglói Sörcsarnok is. 148. sz.: a századfordulón itt volt Del Amico Alberico kőfaragó telepe. Később évtizedekig kőfaragó műhely működött ebben a házban. Tihamér utca (Alsórákos, 1900.) Tihany tér (Alsórákos, 1932.) Tihany utca (Alsórákos, 1932.) Az utca a Zala megyei, apátságáról híres nagyközségről kapta a nevét. Tipegő utca (Alsórákos, 1971.) Tipo Tájfutó és Környezetvédő Egyesület (Amerikai út 43.) Az egyesület 1994-ben alakult, miután a Tipográfiai Testedző Egyesület tájfutó szakosztálya önállósult. Az Egyesület története ezért megegyezik a Tipo T. E. történetével. A Tipográfia TE alapításának éve: 1903. február 3. A nagy múltú egyesület Typográphia Sport Club néven született, s labdarúgással foglalkozott. 1907-ben torna- és atlétikai-szakosztállyal bővült, 1910-ben pedig megalakult a turistaszakosztály. Az egyesület már 1909-ben sportlapot adott ki, igaz kézzel írva és sokszorosítva. A 30-as évek elején „Nyomdász-sport" címen szintén lapot indítottak. 1934-ben alakultak újjá Tipográfiai Testedző Egyesület néven, majd nem sokkal később Tipográfia Nyomdász Testedző Egyesületre változott az elnevezés. Labdarúgó-, úszó- és kerékpár szakosztályokat tartott fenn. A labdarúgók a 30-as évek végére az V. osztálytól az I. osztályig jutottak. Tartalék- és ificsapatot is versenyeztettek. Az úszók között válogatott szintű versenyzők is dolgoztak. A kerékpárosok is sikeresek voltak. Az egyesület a 40-es évek elején mintegy 500 tagot számlált. A nagy tradíciókkal rendelkező sportegyesületekhez hasonlóan gyakran rendezett zeneesteket, matinékat, társas összejöveteleket. 1944-ben betiltották az egyesület működését. 1950-ben politikai döntés következtében a Tipográfia TE a Lombik SE-vel egyesülve Szikra SE néven élt tovább. 1957-ben a nyomdász sportolók kiválásával újraalakulhatott a Tipográfia TE. A 60-as években a TE számos szakosztálya megszűnt. 1972-től az egyesület kiadta a „Tipográfia" című lapot. A klub legsikeresebb sportolói 1945 után: Barcza Gedeon, nemzetközi sakk-nagymester, Megyerdi Antal, Somogyi Miklós, válogatott kerékpározók, Kovács Magda, válogatott tájfutó, hogy néhány nevet említsünk.) A tájfutó szakosztály 1970-ben alakult a Bp. I. osztályban szereplő Sashalmi Elektronikus SE szakosztályának átigazolása révén. Peiker György és Szaktilla János edzők munkájának köszönhetően 1973-ban az ifiválogatott felét a Tipósok adták. 1974- ben országos csapatbajnokságot nyertek. A férfi csapat teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy az év végére az egyesület az előkelő 4. helyet szerezte meg az országos rangsorban. 1975 a Tipo és a Vasas SC tájfutó szakosztályának fúzióját hozta. Ennek, valamint szerencsés átigazolásoknak köszönhetően a női csapat is lendületes fejlődésnek indult. A hetvenes évek második felétől kezdve, Schuch Tamás edzői tevékenységének köszönhetően az utánpótlás nevelése is megkezdődött. A nyolcvanas évek a Tipo aranykora. 1983 és 1991 között évente legalább három bajnoki aranyérmet nyernek a versenyzők. A fejlődés a számok tükrében: 1983-ban 8., 1984-ben 3. helyezés a bajnoki pontversenyben; 1988-ban 8, 1989-ben 7 bajnoki aranyérem. Nemzetközi versenyeken is sikeres a megmérettetés: Horváth Magda 1976-ban bronzérmet szerez a skóciai világbajnokságon. (Horváth ma már a szenior csapatot erősíti, amely 33-60 éves korosztályban az ország egyik legütőképesebb tájfutó gárdája.)