Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon (Budapest, 2009)

H

Haidekker Sándor Rt. (Kerepesi út 58.) Alakult egyéni cég formájában 1899-ben. 1925-ben részvénytársasággá alakult át a nagyobb tőkeállomány megszerzése céljá­ból. 1926-ban alaptőkéjét 500 ezer pengő­ben határozták meg. A részvény többség azonban a cég államosításáig a Haidekker család tulajdonában maradt. Tevékenysé­gi körébe tartozott sodronyszövet, fonat, kerítés, acélbútor, vasszerkezetek, lánc- és szitagyártás. Munkáslétszáma átlagban 200-220 fő körül alakult. A háborús évek­ben különféle hadi megrendeléseken dol­goztak. Az 1940-es években pl. légvédelmi berendezéseket gyártottak. Eves mérlegfő­összege 1 millió pengő körül mozgott. Az államosításokat követően több más kisebb zuglói vasipari üzemmel összevonták és Fémbútor és Drótszövetgyár elnevezés alatt folytatta működését. 1964-ben a szám­talan „szocialista" ipari átszervezések so­rán, a vállalatot megszűntették s épületeibe a Róna utcából áthelyezték az Elektroa­kusztikai Vállalatot, a BEAG-ot. Hajós Alfréd ->Abonyi utca 21., Hermina út 7. Millenáris Sporttelep Hajós Alfréd Általános Iskola (Ungvár utca 36.) Épületét 1965-ben adták át, s azóta több­ször átépítették. Az iskola hagyományai közé tartozik a sportélet kiemelkedő tá­mogatása, ezért vették fel hazánk első olimpiai bajnokának a nevét. 1989-óta né­met-magyar kéttannyelvű oktatás is fo­lyik az intézményben. Hajós György (?-?) fővárosi tiszviselő, elöljáró. 1948 és 1949 között volt Zugló kerületi elöljárója. Halálsorompó (a szolnoki vasút kereszte­ződése a Thököly úttal). A főváros centrumából kivezető sugáru­tak, valamint Zuglón és környéken átha­ladó vasúti pályák kereszteződései már a múlt század végén is sok problémát okoztak. Számos tragikus baleset után nevezte el a köznyelv halálsorompónak a Thököly úti vasúti kereszteződést. Az egyre nagyobb vasúti forgalommal párhuzamosan növekvő közúti forgalom a 1940-es években már elkerülhetetlenné tette egy felüljáró építését. A töltés 1940- re el is készült, a hídavatásra azonban a még évtizedekig várni kellett. 1948-ban ugyan elkészült egy ideiglenes vasszer­kezet, de a Bodnár Károly által tervezett felüljárót végleges formájában csak 1961- ben adták át. Hamvas Béla -► Erzsébet királyné útja 11. Handzsár utca (Törökőr) Előző neve: 907. utca. Hanzely József (?-?) fővárosi hivatalnok, elöljáró. A második világháború végén, 1944-45- ben, egy nehéz és zűrzavaros időszakban volt Zugló kerületi elöljárója. Hattyú sziget -►Városliget Harsányi János (1920-2000): magyar származású, Nobel­­díjas amerikai közgazdász. Egy zuglói gyógyszerész családba született, s rövid ideig maga is dolgozott apja Róna utca ­­Bosnyák utca sarkán álló patikájában. E tényt emléktábla is jelzi. Hejő utca (Alsórákos 1953) Előző neve: Szeredháza.

Next