A Szent István Akadémia 1916. évi január hó 18-án tartott elnök- és főtitkárválasztó együttes ülésén elhangzott beszédek (Budapest, 1916)
Második hasonló kedves kötelességem Nagyságodat, mint a Szent István Akadémia túlnyomó nagy többséggel megválasztott főtitkárát köszönteni. Jól ismertük Nagyságodnak az egyházi és világi jog széles mezejére kiterjedő tudományát, emellett az irodalmi és tudományos élet más vidékeit megértő érdeklődéssel átkaroló lelki egyéniségét és, ha szükség van rá, az igazgatás nehéz részletmunkájába bele nem fáradó erejét és buzgalmát. Annak a testületi tudományos munkának sikeréhez, melyre a Szent István Akadémia elindul, azt hittük, nem találhattunk volna alkalmasabb férfiút, mint Nagyságodat, akiben a szaktudás egyetemes látkörrel s administratív készséggel párosul, s akit, mint Akadémiánknak az elnök mellett főtisztviselőjét a legmelegebben üdvözlünk. Dr. Giesswein Sándor elnök válasza az üdvözlésre: Nem minden meghatottság nélkül állok e helyen, amelyet mint a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi osztályának elnöke számos esetben elfoglaltam. De tudatában vagyok annak, hogy e szék most, mint a Szent István Akadémia elnökéé, magasabb színvonalat foglal el, nagyobb kötelességeket és felelősséget szab az elé, aki azt elfoglalja. Az az igazán megtisztelő bizalom, amellyel a Szent István Akadémia tagjai most az első választási aktus alkalmával az én személyem csekélységét kitüntették, javarészben, jól tudom, eddigi a Szent Isván Társulatban és annak Tudományos és Irodalmi osztályában elfoglalt állásomnak is szólt, a két szervezet együttműködését kívánja feltüntetni, mert ha csak a tudományos képzettség és egyéb kvalifikációk mértékét alkalmazták volna, nálam alkalmasabb egyéniséggel töltötték volna be ezt az elnöki széket. De ép e körülménynél fogva a legnagyobb hálával kell vennem e megtisz