A vegyes házasságok (Budapest, 1904)

2 A házassági frigyet azon óhajjal kötik a férfi és a nő, hogy egy szív, egy lélek legyenek és maradjanak. A vegyes házasságban ez lehetetlen. Hisz a legszentebb dolgokban szétágazik szivük ! A kath. nő egyet-mást bűnnek tart, a mit protestáns férje semmibe sem vesz; a kath. nő előtt sok dolog szent és kegyeletes, a protestáns férjnek ezek iránt nincs érzéke. Mi lesz ebből? Vagya nő is követni fogja férjét s így a közönyösség útjára lép ; vagy megmarad szilárdan hitében — s ekkor lehetetlen közöttük az a becsülés és szeretet, mely a családi bol­dogság alapja. A hol két szív a legszentebb dologban nem tud egyetérteni : ott e két szív között olyan ür van, melyet nem lehet áthidalni... *** Hátha még gyermekek is vannak! Ezek magukba szívják azt a meggyőződést, hogy az atya és az anya val­lása egyformán jó. Hisz mindkettő egyenlő tekintély a gyermek előtt ! A gyermek lelkében a vallások zava­ros vegyítéke fog támadni, melyben az igaz vallásból csak az marad meg, a mi neki kényelmes, neki tetszik... *** A nem-katholikus házastárs elválhat s — bár jog­talanul — új házasságra is léphet és a kath. házaspár kénytelen fájó szívvel nézni, hogy az ő életpárja, kihez őt a házasság szentsége felbonthatatlanul fűzte, mással lép házasságra. Neki új házasságot vallása nem enged meg. Mit tesz tehát? Gyakran elhagyja, megtagadja hitét! De ez sem segít rajta. Az új házasság, melyet hit­hagyással köt, semmis — új frigye Krisztus Urunk szerint házasságtörés. ***

Next