Barna Gábor (szerk.): „Nyisd meg, Uram szent ajtódat…”. Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára (Budapest, 2001)
A címlapon látható három kapu (ajtó) az üdvösség útjának hármas szakasza: az aszkézistől a misztikáig. Via purgativa, via illiimimtiva, via unitivá, a megtisztulásnak, a megvilágosodásnak és az egyesülésnek a fázisai. A Tridentinum korának lelkisége magáévá tette az allegória és az emblematológia művészi formanyelvét, hogy az irodalomban, a költészetben és a vizuális műfajokban egyaránt érzékeltesse sokrétű, gondolatébresztő mondanivalóját. Az allegorizáló illusztráció más változatai is ismertek, ugyanis Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatának barokk kori illusztrált példányaiban föllelhető e téma, amely visszautal a késő középkor Biblia után legnépszerűbb lelki olvasmányára, Kempis Tamás Krisztus követése című művére. Az AJTÓ magára Krisztusra vonatkozik: Én vagyok az ajtó (Jn 10,7). Az evangéliumi szimbólumot a keresztény irodalom átvitt értelemben Máriára is vonatkoztatja. Ő a megtestesült Ige ajtaja: a Fiú Mária által lépett e világra. Krisztus követői pedig Mária által lépnek be az örök boldogság honába. MÁRIA: Janua Coeli - Mennyország ajtaja a Lorettói litánia invokációja. A papi zsolozsmának a Mária-ünnepekre való hajnali himnusza Venantius Fortunatus poitiers-i püspök, I. Klotár frank király udvari költőjének himnusza, amely a kora középkortól kezdve mai napiglan közkedvelt népnyelvi fordításaiban: Tu Regis alti janua — Te vagy Királynak ajtója, Coeli recludis cardinetis - Mennyországnak kapuja lói (Cornides-kódex). Égi királynak szent anyja / Világosságnak ajtaja, / Kiben az élet szép napja / Magát miránk kiárasztja (Náray György: Lyra Coelestis, 1695). Két évszázaddal később a Nagy Károly köréhez tartozó bencés szerzetes, jeles történetíró és költő Paulus diakónus Ave Maris Stella kezdetű remek himnuszában a Szűzanyát már rímektől csilingelő strófákkal dicséri: Felix coeli Porta - Menny boldog kapuja (Babits Mihály fordítása). Az időszaki Mária-antifónák egyikében Szent István kortársa - Hermannus Contractus - költői művében, az Alma Redemptoris Mater kezdetű himnuszban Szűz Mária Porta coeli, а XVIII. században közismert fordítása szerint az adventi-karácsonyi Mária antifónában Üdvözítőnk édesanyja,