Bordeaux, Henry: Tuilette (Budapest, 1933)

Bevezetés. Madame Alphonse Daudetnak

BEVEZETÉS. Madame Alphonse Daudetnak. Madame, Engedje meg, kérem, hogy Önnek ajánljam ezt az élettörténetet, melyet nem öltöztettem a regény­író romantikus köntösébe. A gyermek Tuilette, a fiatal lány, majd fiatal asszony, Tuilette történeté­ben a háborúban nevelkedett női nem képét igye­keztem megfesteni. Ezt a könyvet annak az egyetlen látogatásomnak emlékére ajánlom Önnek, amelyet Alfonse Daudetnál tettem, amelynek leg­parányibb részleteit és körülményeit hűségesen őrzöm emlékezetemben. 1887 őszén történt. Már hatalmába kerítette őt az a rettenetes betegség, mely teremtő ereje delén, a dicsőség tetőfokán terítette le, de még ő volt az úr a szenvedés felett. «Szenvedésem, írja később, be­tölti az egész láthatárt, betölt mindent.» Nem volt ellene más fegyvere, mint a bátorság. Fenséges, egyenlőtlen erőkkel megharcolt küzdelem volt ez, a M. Seguin kecskéjének a küzdelme, mely hajnalig harcolt a farkas ellen, de nem adta meg magát. Jól tudta, hogy széttépi a farkast, de még annyira sem hátrált, hogy visszavonuljon védelmi állásba s fel­adja a támadást. Láttam a hegyek között egy sebe­sült zergét. Szakadékok és szörnyű mélységek felett vonta maga után a vadászt s nem állott meg egy pillanatra sem, míg holtan nem roskadt össze.

Next