Demény Dezső - Baumann Károly: Katholikus hittan. Középiskolák számára (Budapest, 1906)

I. rész: Alapvető hittan

I. RÉSZ.-ALAPVETŐ HITTAN. 1. §. A vallás fogalma, általánossága, eredete, fölosztása. Szaniszló: Doctr. relig. I. 1. és köv. old. — Wappler : I. 1—3. old. —• Hettin­ger : I. 102. és köv. old. A megismert Istennek való meghódolást, az Isten tiszteletét vallásnak nevezzük; tágabb értelemben pedig vallás alatt a végső célunk elérésére vonatkozó igazságok, kötelességek, indító okok és eszközök összességét értjük. Bármely idő bármely népének történetét vizsgáljuk, lehetet­len lesz meg nem győződnünk, hogy Isten eszméje és tisztelete mindenhol — bár sok tévedéssel és helytelenséggel eltorzítva, de mégis — föltalálható. A legrégibb művelt és barbár s a mostani műveletlen népek bálványai, áldozatai is kétségbevonhatatlan bizonyságot tesznek ez állítás mellett. Abból pedig, hogy minden idők minden népének volt és van valamely vallása, mindenkinek be kell látnia, hogy ennek az alapja nem szokásban és körülményekben, hanem valamely mé­lyekben fekvő okban van. Mert ha az Isten tisztelete az ismeretlen elemi jelenségektől való félelmen, a természet törvényeinek nem ismerésén, tudatlanságon, téves eszméken vagy pedig egyes em­berek hazugságán, csalásán alapulna, a tudomány segélyével ki kellene belőle bontakoznunk; de ez nem történik; sőt ellenkező­leg, minél mélyebben hatolunk be a lét ismeretébe, annál vilá­gosabban látjuk a végtelennek szükségességét; s ez örök végte­lenhez, az Istenhez való viszonyunk kitör belőlünk a függőség­nek, tiszteletnek, vágynak, szeretetnek érzeteiben. Azért mondja verulanumi Bacon, hogy a fölületes tudás eltávolít Istentől, de a mély tudomány visszavezet hozzá. A vallás fo­galma. A vallás álta­lános. A vallás nem szokásban és tévedésben gyökerezik. 1*

Next