Ratzinger, Joseph, XVI. Benedek pápa: A közép újrafelfedezése. Alapvető tájékozódások. Négy évtized szövegei (Budapest, 2008)

"C" rész: A politikai teológiája

területek összefüggés nélkül és ellenségesen állnak egymás mellett, minden szervezettség ellenére.”5 Megállapíthatjuk, hogy az erkölcsről a technika javára törté­nő lemondás elsősorban egyáltalán nem azon nyugszik, hogy fáradságos volta miatt elmenekültek volna az erkölcs elől, ha­nem ésszerűsége került gyanúba. Nem lehet ugyanúgy éssze­rűen levezetni, mint egy készülék működését. Amint azonban ezt egyszer az ész mércéjévé emeljük, a klasszikus erkölcs min­denképp csak az ésszerűtlenség terepére utalható. Időközben sorakoznak a kísérletek az erkölcs „egzakt” bemutatására. Ilyen vagy olyan formában aztán a kalkulálás típusára vezetik vissza, egy cselekvés kedvező vagy kedvezőtlen hatásai közt lévő vi­szony kiszámítására. Ezzel azonban az erkölcs mint olyan bú­csút mondott. Mert nem létezik már az önmagában vett jó és önmagában vett rossz, hanem csak az előnyök és hátrányok fel­sorolása, amin az a tény sem változtat, hogy biztosítanak róla, hogy általában véve körülbelül maradunk annál, amit eddig a cselekvés maximájának tekintettek. Ezzel azonban a jog is elveszíti a lába alól a talajt. Nem tu­dom megállni, hogy ne idézzek itt egy példát a müncheni bíró­ság gyakorlatából. Ez számomra rémisztőén világossá teszi a jog lényege elveszésének folyamatát jogrendszerünkben. A leg­utóbbi időben legalább kétszer utasították el a vallásgyalázás miatti keresetet abból az okból, hogy a közbékét nem veszé­lyezteti az illető ügy. Itt most eltekintek a mindenkori kereset jogalapjára vonatkozó kérdéstől; ami érdekes, az egyedül az el­utasítás megindokolása. Mert ez az indokolás ebben az esetben felszólítást tartalmaz az ököljogra. Ha a sértettek arra határoz­ták volna el magukat, hogy nyilvános zavargásokat keltenek 5 R. Guardini, Religiöse Gestalten in Dostojewskijs Werk, München 19776, 427. 266

Next

/
Oldalképek
Tartalom