Fábryné Ács Julianna: Reformáció és ellenreformáció. I. Európa a XVI. században (Budapest, 2016)
Görögkeletiek
álmodozás” és néhány hatalmasság (pápa, császár) politikai vágya volt. Soha komolyan nem vált valóságos erővé. A megtámadott népek hősies küzdelme úgyszólván csak önerőre támaszkodott. Nyugaton egymást biztatgatták és nagyképű kijelentésekkel ámították magukat és másokat. A pápa 1518. március 18-án mezítláb vonult a Szent Péter-templomból a Minervába, ahol meghallgatott egy szent háborúra buzdító prédikációt. A XVI. századi pápák is szent háborút tervezgettek. I. Ferenc francia király megígérte, ha császár lesz, három éven belül övé lesz Konstantinápoly, még ha belehal is. V. Károly is kijelentette: legfőbb célja Konstantinápoly elfoglalása. Ezek a kijelentések üres szólamokká váltak. A nyugat-európai hatalmak egymástól féltek inkább mint a törököktől. Erasmus azon töprengett, ha sikerülne a keresztes szent hadjárat, akkor a pápa jobban kormányozná-e a keleti világot, mint a törökök. Az 1571-es lepantói csata után hét hónappal V. Pius pápa meghalt. A török flottát legyőzték, de Ciprust nem sikerült visszafoglalni, és szárazföldön sem sikerült a török csapatok „zavarása”. A görögkeleti egyházi vagyont a törökök elkobozták. A parasztok terhei nőttek, sok fiú török szolgálatba került, mohamedánná lett (janicsár iskolákban). A szultán saját hatáskörébe vonta a konstantinápolyi pátriárka megválasztását. A magas egyházi tisztségért fizetni kellett. 1466-ban a konstantinápolyi pátriárkai trón 1000 dukátba került, 10 év múlva ez már 2000 dukát, és 1537-ben 3000 dukát. A magas főpapi szék nem volt biztos állás, a szultán bármikor elmozdíthatta a pátriárkát. A török uralom alatt sok ortodox püspök vált vértanúvá. Konstantinápolyban a törökök a Szófia székesegyházat és még 8 templomot elvettek ugyan, de több városban megelégedtek egy templom mecsetté alakításával. Damaszkuszban a főtemplomot megosztották a két vallás között. Szalonikiben 20 görög ortodox templom volt és maradt és négy kolostor és (csak) hat mecset. 1570-ben Szófiában már 13 mecset volt, de a metropolita 300 templom és két egyházi iskola felügyeletét gyakorolta. A görögkeleti egyházak országonként önállóak lettek élén metropolitával (ún. autokefál egyházak). Egy-egy nagyhatalmú vezír pártfogása alatt a szerb és a bolgár érsek önállóságot élvezett. A görög ke-