Horváth Lajos: A zsidó családok Veresegyházon 1950-ig (Budapest, 2021)
10. Erdőváros és a téglagyár
10. Erdőváros és a téglagyár Erdőváros Veresegyház külterületi lakott helye volt 1956-ig, azután önálló település. Az Erdővároson élt vagy ingatlannal rendelkező lakosok deportálásáról nem maradtak fenn iratok, visszaemlékezések és levelek. Feltételezzük, hogy az elhurcolt veresegyházi zsidók névsorában erdővárosiak is lehetnek. Az erdővárosiak elhurcolása is 1944. április-májusában történhetett.55 Némileg tájékoztat a vészkorszakról Klein Ferenc jegyzéke az Erdővároson hátrahagyott zsidó vagyonról, amelyik 1951-ben készült. Telekbirtokosok voltak: Klein Helén, Weisz Ferenc, Rausburg Béláné, Békési Győző, Friedmann Adél, Lányi Rezsőné született Grünwald Irén. Csak az utóbbi lakott rendszeresen Erdővároson, a többi hétvégi házzal rendelkezett. Az átlagban 200 négyszögöl méretű telkeiket azután Klein Ferenc adta ki művelésre. A nyilas hatalomátvétel, 1944. október 15-16. után november 3-án csendőrök Erdővároson elhurcolták a következő személyeket. (Zombor István helyi kutató szerint személyes haragból, gyűlöletből, besúgás alapján került sor a deportálásukra.) Mucza János asztalos (Abony, 1887 - Dachau ?) Állítólag kommunista tevékenysége miatt vitték el, ám ez nem volt igaz. Krna István a neves erdővárosi kocsmáros. Marczinka János fiatal, szobafestő szakmunkás volt. Fehér Jenő, baloldali érzelmű ember volt. A négy elhurcolt személy közül egyedül neki sikerült otthonába visszatérnie, Szuhov Arzénné. Férjével együtt az 1917. októberi forradalom után menekült el Oroszországból és települtek le Erdővárosban. Az erdővárosi Téglagyárban a háború vége felé már nem volt téglagyártás, ekkor kizárólag katonai célú termelés folyt a telepen. Erről a következőképpen emlékezik vissza a szemtanú, Szép Ernő: „Elsétáltunk Bálint doktorral a kéményen túlra. Óriási négyszögletes udvar, két sor hosszas fehér ház állott ott, derékszöget képezvén. Mint a cselédházak a gazdasági udvarban. Az udvar harmadik oldalán a szárító épület meg nagy-nagy cseréptetős szín, meg négy-öt kisebb épület, műhelyek. Negyedik oldal nincs, vagyis ott az udvar határtalan jön a szabad mező. Dolgoznak mindenfelé, zsidó fiúk, meg román és szerb