Járó Katalin (szerk.): Az érzelmek felszabadítása. A tranzakcióanalízis a lelki egészségért (Budapest, 2019)
Buda Bélára emlékezünk
Búcsú Buda Bélától Az idézett szakmai hitvallás - azt gondolom - magába sűríti Budának mindazokat a gondolatait, melyek miatt kivételesen rokonszenvesnek találta Eric Berne munkálkodását, elméletét éppen úgy, mint gyakorlatát, ahogy ennek a Sorskönyvhöz írt, már említett előszóban egy új paradigmát ünnepelve hangot adott. „Szabad szellem volt - írta ott Berne-ről kész a változásokra, amikor az utóbbi félévszázad egyik legeredetibb gondolatrendszerét hozta létre, szinte irodalmi kreációként, nem empirikus vizsgálatok vagy aprólékos elméletépítés révén, hanem új paradigmát, szemléletmódot kialakítva a mindennapi tudat közös jelentéstartamaiból.” Talán nem túlzás azt állítanom, hogy valami mély - a sorstársnak kijáró - személyes vonzalmat és tiszteletet is kihallani vélek e sorokból. Ehelyütt óhatatlanul a fülünkbe csengenek József Attila szavai, így felidézzük: Buda Béla „egész népét tanította, nem középiskolás fokon”- egy az emberi komplexitást megértő és hatékonyan befolyásoló pszichológiát hirdetve - már azokban az években is, amikor nem kapott ehhez katedrát. Feltehetően történhetett volna másképpen is, de ő a „szellemi szabadság” és a „emberileg releváns pszichológiáról” kiérlelt szakmai üzenet belső parancsát követte, azokból nem engedhetett. A következő évtized még sok érdekes feladatot tartogatott számára, katedrát kapott, és szervezett a SOTE Magatartástudományi Intézetében, ahol 1995-2001 között Kopp Mária mellett igazgatóhelyettesként is működött. 1998-tól a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén alapító tanszékvezető professzor volt, 2004-től igazgatója lett az Országos Alkohológiai Intézetnek. Létrehozta és vezette a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetet. További munkahelyei voltak: Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet, a 2000-es évek elején pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szenátusának tagja, illetve kinevezett főiskolai tanára lett. Kapott rangos hivatalos elismeréseket: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2004) - polgári tagozat; a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009) - a kommunikáció-tudomány hazai megalapozásában, fejlesztésében, művelésében végzett sokoldalú munkássága elismeréseként; Prima díj (2011) - Magyar tudomány kategóriában; Dr. Szabó Pál díj (2012). Hetvenedik születésnapját kollégái körében ünnepelhette, akik egy számára készített kötettel ajándékozták meg. A Wikipédia Buda Béla teljesítményét jellemezve ezt írta róla 2014 elején: „Pszichiáter, professzor, tudományos igazgató. Könyveivel, előadásaival széleskörű felvilágosító tevékenységet folytatott többek között a pszichoterápia, a szexológia, az addiktológia, a drogmegelőzés, a szuicidológia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia, a szervezetelmélet, az egészség promóció, a mentálhigiéné, a krízisellátás és az önsegítés, illetve a devianciakutatás területén. Élete során több mint 70 könyvet írt vagy szerkesztett, tizennégy szaklapnak volt szerkesztője, közel 25 nemzetközi testület tagjává választották.” Berne és Buda rokon vonásai: mindketten elmeorvosok; egy kivételes, nagy feltűnést, médiasikert jelentő pályaszakasz után kiközösítés a szakma főáramából és meghatározó csoportjaiból; igény a szakmán túl a közgondolkodás tájékoztatására és befolyásolására, a közérthető stílusra; ragaszkodás a kialakított eredeti elgondolásokhoz; viták, konfrontációk és hátrányos következmények vállalása; az autonómia mint az emberkép központi magja; az a meggyőződés, hogy az emberiség kultúrájának kincsei hasznosíthatók a lelki problémák megértésében és kezelésében; váratlan szívhalál. 9 József Attila: Születésnapomra. Személyes közlésből tudjuk, hogy Buda kedvelte a magyar költészetet, foglalkozott József Attila sorsával, de kedvence Ady Endre költészete volt.