Kaposy Miklós (szerk.): Humorlexikon (Budapest, 2001)
A humor szótára
411 bolyi (Szép Ernő), Dr. Disznó, szexuálpszichológus (Molnár Ferenc), Pokrócz Ádám, Dr. Hombár Mihály, Sanyaró Vendel, Mihaszna András, Mokány Berci, Ékes Péter, Generál Szakramentovics (vicclapfigurák). 4. Hangulatkeltő értelemben: Beléndek-Kukacz Márton, Kancsal Kakuszi Mihály (Mikszáth). 5. Szokatlan, különleges hangzású név: Bige Ferke, Férez Márton (Mikszáth). 6. Tulajdonsághoz nehezen köthető, inkább a szó hangulata pejoratív: Makkfői, Madzag Márton. 7. Metaforikus komikus nevek: Maszlaghy, Zsarátnoki, Báró Lámpavas (Molnár R), Mirigy (Vörösmarty), Kölgyök (Babits). 8. Furcsa hangzású, jobbára idegen nevek, direkt jelentéssel: dr. Schwindler Gusztáv (Tolnai Lajos), összetett változatban: Krumpenholcz Krumpliházira magyarosít (Tolnai). A főleg svábos és szlávos hangzású nevek a m. fül számára olykor komikus, degradáló hangzásiak lehetnek: Kirosztovics pátriárka (Heltai J.). A kommunista funkcionárius neve gunyoros szlávos hangzású: Kucsera elvtárs (Háy Gyula), Hudák elvtárs (Mocsár Gábor), Halupka elvtárs (Szalay Károly). A fentebbi típusú nevek pejoratív, gunyoros felhangjukat a Bach-korszakban nyerték el, amikor az ún. Bach-huszárok osztrák, morva és cseh területekről kerültek ki. E nevek egy része beszélő név, más részük hangulatilag beszél: Kripszkrapsz (Tolnai Lajos). 9. Szövegkörnyezet egyezés vagy kontraszt a név és viselője foglalkozása, ill. viselkedése között: dr. Iszom Béla egyetemi tanár, Beszélek Domokos plébános, Csakpénz Alajosné, Tokány Péter polgári vendéglős, Posztó Sámuel gazdag polgár, Kopár László gazdasági igazgató, Szorítsd László karrierista, Görgeteghy Sámuel főispán, Farkas a falusi cikkész, dr. Harap ügyvéd (Tolnai). 10. Közismert személyt célzó karikatúranevek: Alázatos Taksony , Beöthy Zsolt irodalomtörténész, Csigadombi , Rákosi Jenő (Tolnai). 11. Az össze nem illő, anakronisztikus, de csak átvitt értelemben, asszociációs módszerrel és szövegkörnyezettől függő nevek: Jakasaki Jakasa bélyeggyűjtő, Buxbaumné, a fa (Karinthy). 12. A szituáció, a szövegkörnyezet okán komikusan hangzó nevek: Mráz, Réz Jeromos (Karinthy), Untauglich (Gábor Andor), Jeromos, a kőfejű, Tökhátiné (Szeberényi Lehel). 13. Nevek, amelyekhez a hangzás szokatlansága, vicclapi szereplés vagy társadalmi vonatkozásuk miatt komikus holdudvar képződött: Taszító, Arisztid, Jenő, Lajos, Oszkár, Olga, Elza, Hacsek, Sajó, Elemér. A 2. vh. utáni vicclap- és kabaréirodá-ban: Taszajtó Nagy Gergely (Ludas Matyi, 1945-től), Libucka úr, Sötét Ödön feketézők (uo.), Brandy kapitány, Zsíros gazda (Szabad Száj 1945-48 között, ill. 1949- ben), Gugyerák Lajos, Macsákék Bögyös Icukája (Rádiókabaré, 1969-74, Tardos Péter), Vidám Marhafelsál vendéglő (Galambos Szilveszter), Bámexbumfért (Mikes György), Nyomasek Bobó (Szilágyi György-Antal Imre: Szeszélyes évszakok), Lacházi Smasszermann Arzén (Szilágyi György), Lujza és Jenő (Komlós János), Én, a Gyula, meg az Ottó. A Tótottó. Mondom az uramnak: Tibi. (Ihos József), bizarr (francia: bizarre): különös, szokatlan, furcsa, torz jelenség. Lényege, hogy a megszokottól, a közízlés által elfogadott jelenségtől rendellenes módon tér el, de ebben az eltérésben kell legyen csipetnyi tévedés, hiba, ésszerűtlenség, hangzásbeli torzság. Főleg a névkomikumban és a megjelenésben érvényesül. Használatos lehet elvont fogalmakkal kapcsolatban is. Bizarr ötlet, furcsa történet, ez esetben azonban nem kell feltétlenül komikus hatásúnak lennie. Csokonai Vitéz Mihály komikumelméletében a furcsa szót a komikum helyett használta, a Dorottyát furcsa vitézi versezetnek nevezte komikus eposz helyett. A furcsa epopeáról (1803) c. munkájában fejti ki erről nézeteit. Greguss Ágost (Rendszeres széptan [1888]; A szépészet alapvonalai [1849]) és Zsilinszky Mihály (A széptan előcsarnoka [1872]) osztja Csokonai komikumértelmezését. blaszfémia: vallásos felfogásban istenkáromlás. Átvitt értelemben szentségtörés, kegyeletsértés, magasztos eszmének, köztiszteletben álló személynek gyalázása. Komikus változata akkor alakul ki, amikor az író arányérzékét vesztve, tudatosan vagy szándéktalanul érték- és erkölcsrendet téveszt. A blaszfémia e változata nem keverendő össze a travesztiával. bluett: francia eredetű elnevezése a csak a kabaréban előforduló műfajnak, m. értelemben: kis vígjáték, apró zeneszerzemény. Csak közismert zenére írható, az eredetihez minél közelebb álló szöveggel. A legdivatosabb slágerekre lehet a legsikeresebb bluettet írni. Legfontosabb eleme az ún. bemondás, az 1. sor kifordítása. Pl. az egykori fémgyűjtési kampány alkalmával: „Ma önról álmodtam megint...”, vagy amikor a háború utáni kenyérmizériákat énekelte meg a szerző: „Csak a pékre emlékezem.. A műfaj legjobb hazai művelői: Romhányi József, Brand István, Harsányi Béla, G. Dénes György, újabban: Sas József, Trunkó Barnabás. Bár mindig hatásos, mégis kiveszélésben lévő műfaj, bohóc, nyelvújítási szó. A bohóból 1825-ben alkotott bohózat mintájára 1835-ben született. Az olasz bajazzo, pojáca, a német Hanswurt és az angol clown megfelelője. Ma főleg a cirkusz porondján szereplő komikusokat jelenti. Átvitt értelemben (közszereplő, politikus megjelölésére) használva degradáló jelentésű. bohóc