Kaposy Miklós (szerk.): Humorlexikon (Budapest, 2001)

A humor szótára

411 bolyi (Szép Ernő), Dr. Disznó, szexuálpszichológus (Molnár Ferenc), Pokrócz Ádám, Dr. Hombár Mihály, Sanyaró Vendel, Mihaszna András, Mokány Berci, Ékes Péter, Generál Szakramentovics (vicclapfigurák). 4. Hangulatkeltő értelemben: Beléndek-Kukacz Már­ton, Kancsal Kakuszi Mihály (Mikszáth). 5. Szokatlan, különleges hangzású név: Bige Ferke, Férez Márton (Mikszáth). 6. Tulajdonsághoz nehezen köthető, inkább a szó hangulata pejoratív: Makkfői, Madzag Márton. 7. Metaforikus komikus nevek: Maszlaghy, Zsarátnoki, Báró Lámpavas (Molnár R), Mirigy (Vörösmarty), Kölgyök (Babits). 8. Furcsa hangzású, jobbára idegen nevek, direkt jelentéssel: dr. Schwindler Gusztáv (Tol­nai Lajos), összetett változatban: Krumpenholcz Krum­pliházira magyarosít (Tolnai). A főleg svábos és szlávos hangzású nevek a m. fül számára olykor komikus, deg­radáló hangzásiak lehetnek: Kirosztovics pátriárka (Heltai J.). A kommunista funkcionárius neve gunyoros szlávos hangzású: Kucsera elvtárs (Háy Gyula), Hudák elvtárs (Mocsár Gábor), Halupka elvtárs (Szalay Ká­roly). A fentebbi típusú nevek pejoratív, gunyoros fel­hangjukat a Bach-korszakban nyerték el, amikor az ún. Bach-huszárok osztrák, morva és cseh területekről ke­rültek ki. E nevek egy része beszélő név, más részük hangulatilag beszél: Kripszkrapsz (Tolnai Lajos). 9. Szövegkörnyezet egyezés vagy kontraszt a név és vise­lője foglalkozása, ill. viselkedése között: dr. Iszom Bé­la egyetemi tanár, Beszélek Domokos plébános, Csakpénz Alajosné, Tokány Péter polgári vendéglős, Posztó Sámuel gazdag polgár, Kopár László gazdasági igazgató, Szorítsd László karrierista, Görgeteghy Sá­muel főispán, Farkas a falusi cikkész, dr. Harap ügyvéd (Tolnai). 10. Közismert személyt célzó karikatúrane­vek: Alázatos Taksony , Beöthy Zsolt irodalomtörté­nész, Csigadombi , Rákosi Jenő (Tolnai). 11. Az össze nem illő, anakronisztikus, de csak átvitt értelemben, asszociációs módszerrel és szövegkörnyezettől függő nevek: Jakasaki Jakasa bélyeggyűjtő, Buxbaumné, a fa (Karinthy). 12. A szituáció, a szövegkörnyezet okán ko­mikusan hangzó nevek: Mráz, Réz Jeromos (Karinthy), Untauglich (Gábor Andor), Jeromos, a kőfejű, Tökháti­­né (Szeberényi Lehel). 13. Nevek, amelyekhez a hang­zás szokatlansága, vicclapi szereplés vagy társadalmi vonatkozásuk miatt komikus holdudvar képződött: Ta­szító, Arisztid, Jenő, Lajos, Oszkár, Olga, Elza, Hacsek, Sajó, Elemér. A 2. vh. utáni vicclap- és kabaréirodá-ban: Taszajtó Nagy Gergely (Ludas Matyi, 1945-től), Libuc­­ka úr, Sötét Ödön feketézők (uo.), Brandy kapitány, Zsíros gazda (Szabad Száj 1945-48 között, ill. 1949- ben), Gugyerák Lajos, Macsákék Bögyös Icukája (Rá­diókabaré, 1969-74, Tardos Péter), Vidám Marhafelsál vendéglő (Galambos Szilveszter), Bámexbumfért (Mi­kes György), Nyomasek Bobó (Szilágyi György-Antal Imre: Szeszélyes évszakok), Lacházi Smasszermann Arzén (Szilágyi György), Lujza és Jenő (Komlós Já­nos), Én, a Gyula, meg az Ottó. A Tótottó.­­ Mondom az uramnak: Tibi. (Ihos József), bizarr (francia: bizarre): különös, szokatlan, fur­csa, torz jelenség. Lényege, hogy a megszokottól, a közízlés által elfogadott jelenségtől rendellenes módon tér el, de ebben az eltérésben kell legyen csipetnyi té­vedés, hiba, ésszerűtlenség, hangzásbeli torzság. Főleg a névkomikumban és a megjelenésben érvényesül. Használatos lehet elvont fogalmakkal kapcsolatban is. Bizarr ötlet, furcsa történet, ez esetben azonban nem kell feltétlenül komikus hatásúnak lennie. Csokonai Vitéz Mihály komikumelméletében a furcsa szót a ko­mikum helyett használta, a Dorottyát furcsa vitézi ver­­sezetnek nevezte­­ komikus eposz helyett. A furcsa epopeáról (1803) c. munkájában fejti ki erről nézeteit. Greguss Ágost (Rendszeres széptan [1888]; A szépé­­szet alapvonalai [1849]) és Zsilinszky Mihály (A szép­tan előcsarnoka [1872]) osztja Csokonai komikumér­telmezését. blaszfémia: vallásos felfogásban istenkáromlás. Átvitt értelemben szentségtörés, kegyeletsértés, ma­gasztos eszmének, köztiszteletben álló személynek gyalázása. Komikus változata akkor alakul ki, amikor az író arányérzékét vesztve, tudatosan vagy szándékta­­lanul érték- és erkölcsrendet téveszt. A blaszfémia e változata nem keverendő össze a travesztiával. bluett: francia eredetű elnevezése a csak a kabaré­ban előforduló műfajnak, m. értelemben: kis vígjáték, apró zeneszerzemény. Csak közismert zenére írható, az eredetihez minél közelebb álló szöveggel. A legdivato­sabb slágerekre lehet a legsikeresebb bluettet írni. Leg­fontosabb eleme az ún. bemondás, az 1. sor kifordítá­sa. Pl. az egykori fémgyűjtési kampány alkalmával: „Ma önról álmodtam megint...”, vagy amikor a hábo­rú utáni kenyérmizériákat énekelte meg a szerző: „Csak a pékre emlékezem..­ A műfaj legjobb hazai művelői: Romhányi József, Brand István, Harsányi Béla, G. Dénes György, újabban: Sas József, Trunkó Barnabás. Bár mindig hatásos, mégis kiveszélésben lé­vő műfaj, bohóc, nyelvújítási szó. A bohóból 1825-ben alko­tott bohózat mintájára 1835-ben született. Az olasz ba­­jazzo, pojáca, a német Hanswurt és az angol clown megfelelője. Ma főleg a cirkusz porondján szereplő komikusokat jelenti. Átvitt értelemben (közszereplő, politikus megjelölésére) használva degradáló jelenté­sű. bohóc

Next