Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században. IV. Tudomány. 1. Műszaki és természettudományok (Szekszárd, 1999)
X. Műszaki és természettudományok
475 szítette ki az 1950-es évektől a vízépítési, a vízügyi laboratóriumi kutatási munka, a vízminőségi, sőt a hidroökonómiai feladatok elvégzése is. Tervezés, építés A vízügyi tervezés és építés a 19. század első éveiben indult a dunai árvízvédelmi társulatokon belül. A század közepétől a Tiszán is a társulatok keretében történt a vízügyi tervezés. Ugyancsak terveztek a kultúrmérnöki hivatalok is. Ez a struktúra a 20. század első harmadáig fennmaradt. 1938-ban állították fel az Öntözésügyi Hivatalt a mezőgazdaság vízügyi feladatainak központi ellátására. Az 1930-as évek végén létrehozták a Vízerőügyi Hivatalt, amely a hazai vízerő-hasznosítás lehetőségeinek tanulmányait és a terveket volt hivatott elkészíteni. A vízi közműtervezéseket magántervezők végezték. A II. világháború után megszűnt az Öntözésügyi Hivatal. Helyette a mezőgazdasági tervezésre egy állami tervező vállalatot, a Mevitervet hozták létre. A vízerőművek, az árvédelem és a nagy vízi műtárgyak tervezésére a KPM XIII. főosztályán alakult egy tervezési osztály. Az államosítás során részben magánvállalkozókból létrehozták az Állami Mélyépítési Vállalatot, amely minden fajta tervezéssel foglalkozott, beleértve a vízi közműveket is. 1951-ben a KPM XIII. főosztályának tervezési osztályából kivált a Vízerőmű Tervező Iroda, amely a vízerőművek tervezésén kívül vízgazdálkodási tervezéssel is foglalkozott. 1954-ben a Vízerőmű Tervező Iroda és a Meviterv egyesült Vízügyi Tervező Iroda néven, és minden vízügyi és vízgazdálkodási tervezést itt végeztek. Az ÁMTI 1953-tól Mélyépítési Tervező Vállalat néven működött. A nagy vízi műtárgyak tervezése a Vizitervbe került át. Az Út-Vasút Tervező Vállalat megalakulásával és a Fővárosi Tanácsból kivált Főmterv és részben az FTI (később FTV) indulásával évtizedekre állandósult az országos tervezővállalat rendszere a vízügyi tervezés számára. Az 1960-as évektől szerveződött megyei tervezővállalatok között voltak olyanok, amelyek víziközmű-tervezéssel is foglalkoztak (pl. Keviterv, Északterv). Rajtuk kívül más nagy tervezővállalatok (pl. Iparterv) is végeztek vízügyi tervezést. 1990 után felbomlott a tervező vállalatok zárt egysége. Legtöbbjük (pl. Víziterv, Mélyépterv, FTV) kisebb részekre szakadva lényegében megtartották eredeti profiljukat, részben vállalatként is megmaradtak (FŐMTERV), és folytatják munkájukat. A vízügyi tervezés figyelemre méltó részét képezték a vízügyi igazgatóságok. A vízügyi építést a 19. század végétől a Vízépítési Igazgatóság irányította és végezte a társulatokkal együttműködve. A 20. század első harmadában az állami hivatalok építési részlegei, valamint a pályázatokon győzött cégek végezték a munkákat. Az államosítások után részben a mélyépítéssel foglalkozó állami vállalatok, részben a létrehozott Vízügyi Építő Vállalat, részben pedig a vízügyi igazgatóságok építési részlegei végezték a vízépítési munkák döntő részét. 1990 után a vízügyi igazgatóságokról leválasztották az építési munkát, és azt független vállalatokba szervezték. A VIZÉP a tervezővállalatokhoz hasonlóan elemeire bomlott, megtartva régi profilját. A vízi közműépítésbe, hasonlóan a tervezéshez, igen sok új (gyakran külföldi tulajdonú) vállalat kapcsolódott be. Kutatás A vízzel foglalkozó szakemberek széles skálájához hasonlóan a kutatás is igen sok területen folyik. Az egészségügytől - a gyógyászaton keresztül a víz és szennyvíz technológiáján át - az építési anyagok kutatásáig minden ágazaton és még igen sok szakterületen szükség van új kutatási eredményekre. A vízügyi ágazati kutatás 1952-ig a kultúrmérnöki és folyammérnö