Révai Új Lexikona 1. A-Baj (Szekszárd, 1999)
A - Ady József, grafikus, költő - Ady Lajos, irodalomtörténeti, pedagógiai szakíró - Ady Mariska, diósadi, Landt Lajosné, költő, író - Ady Endre Emlékmúzeum 1.
Ady 122 György. (Bp., 1956); Az irodalomról. Szerk. Varga József, Vezér Erzsébet. (Bp., 1961); Versei. 1-2. Szövegkritikai kiadás. (Bp., 1969, 1988); Publicisztikai írásai. Vál. Vezér Erzsébet. 1-3. (Bp., 1977); Levelei. Szerk. Belia György. 1-3. köt. (Bp., 1983); Összes versei. Összeáll. Láng József, Schweitzer Pál. 1-2. köt. (Bp., 1980,1989,1994,1995). Irod.: Horváth János: A. E. és a legújabb magyar lyra. (Bp., 1910); Schöpflin Aladár: Magyar írók. (Bp., 1917); Szabó Dezső: A forradalmas Ady. (Bp., 1919); Babits Mihály: Tanulmány Adyról. (Nyugat, 1920); Földessy Gyula: Ady-tanulmányok. (Bp., 1921); Révész Béla: A. E. életéről, verseiről, jelleméről. (Gyoma, 1922); Ady Lajos: A. E. (Bp., 1923); Benedek Marcell: A. E. breviárium. (Bp., 1924); A. E.-múzeum. Szerk. Dóczy Jenő, Földessy Gyula. 1-2. (Bp., 1924-1925); Révész Béla: A. E. tragédiája. (Bp., 1924); Makkai Sándor: Magyar fa sorsa. (Kolozsvár, 1927); Komlós Aladár: Új magyar líra. (Bp., 1928); Földessy Gyula: A. E. problémák. (Bp., 1929); Kosztolányi Dezső: Írástudatlanok árulása. (A Toll, 1929); József Attila: Ady-vízió. (A Toll, 1929); Schöpflin Aladár: A. E. (Bp., 1934); Bölöni György: Az igazi A. E. (Párizs, 1934); Dénes Zsófia: Élet helyett órák. (Bp., 1939); Földessy Gyula: Az ismeretlen A. E. (Bp., 1941); Halász Előd: Nietzsche és A. (Bp., 1942); Révész Béla: A. E. összes levelei Lédához és a nagy regény teljes története. (Bp., 1942); Krúdy Gyula: A. E. éjszakái. (Bp., 1948); Földessy Gyula: A. E. minden titkai. (Bp., 1949); Bóka László: A. E. élete és művei. I. köt. (Bp., 1955); Dutka Ákos: A „Holnap" városa. (Bp., 1955); Bölöni György: A. E., az újságíró. (Bp., 1956); Dénes Zsófia: Akkor a hársak épp szerettek. (Bp., 1957; 2. átd. kiad. 1983); Hegedűs Nándor: A. E. nagyváradi napjai. (Bp., 1957); Lengyel Géza: A. E. a műhelyben. (Bp., 1957); Emlékezések A. E.-ről. Szerk. Kovalovszky Miklós. 1-5. (Bp., 1961-1993); Vatai László: Az Isten szörnyetege. (Washington, 1963); Varga József: A. E. (Bp., 1966); Vezér Erzsébet: A. E. élete és pályája. (Bp., 1969; átd. kiad. 1977); Király István: A. E. 1-2. (Bp., 1970); Robotos Imre: Az igazi Csinszka. (Bp., 1975; bőv. kiad. 1980); Balogh László: Mag hó alatt. (Bp., 1976); Az Ady-vers időszerűsége. (Újvidék, 1977); Tegnapok és holnapok árján. Szerk. Láng József. (Bp., 1977); Tóth Béla: Ady és Debrecen. (Debrecen, 1979); Kovalovszky Miklós: Léda: legenda és valóság. (Bp., 1980); Schweitzer Pál: Szépség és totalitás. (Bp., 1980); Vitályos László-Orosz László: A.-bibliográfia. 1896-1977. (Bp., 1980); Király István: Intés az őrzőkhöz. A. E. költészete az I. vh. éveiben. (Bp., 1982); Varga József: A. E. és műve. (Bp., 1982); Szilágyi Péter: A. E. verselése. (Bp., 1990); Vitályos László: A.-bibliográfia. 1986-1987. (Bp., 1990); Benedek István: A. E. szerelmei és házassága. (Bp., 1991); Kopátsy Sándor: Beszélgetések Adyval. (Bp., 1992); Görömbei András: „Mégis győztes, mégis új és magyar". Vázlat A. E. költészetéről. (Tiszatáj, 1993. 3.); Görömbei András: A. E. képünk és az újabb szakirodalom. (Irodalomtörténet, 1993. 3.); Havasréti József: A. E. prófétikus költészetének megítéléséről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 5-6.); Pomogáts Béla: Ady Erdélye és Erdély Adyja. (Kortárs, 1996. 2.); Ady József (1950. ápr. 4. kedd - 1991. nov. 19. Bp.): grafikus, költő. - A Ion Andreescu Képzőművészeti Főisk.-n grafikusoki. szerzett (1979). - Kolozsvárott a Román Opera díszletfestője (1979-1985), áttelepült Mo.-ra. (1990). - Tusrajzokat, akvarelleket, linómetszeteket, kőnyomatokat, karikatúrákat, plakátokat készített. Részt vett a romániai humorszalonokon (1978-tól), versei jelentek meg a romániai m. lapokban. A Marosvásárhelyi Műhely (MAMŰ) tagja és állandó kiállítója volt. Kiállításai: önálló: Kolozsvár (1980, 1983, 1986); Kaposvár (Csorba Simonnal, 1990); Kolozsvár, Marosvásárhely, Bp. (1993); csoportos: MAMŰ (Szentendrei Képtár, 1989-1990). Irod.: MAMŰ - Tegnap és Ma. Kát. (1989). Ady Lajos, diósadi (1881. jan. 29. Érmindszent - 1940. ápr. 18. Bp.): irodalomtörténeti, pedagógiai szakíró. Testvére Ady Endre költő. A bp.-i és a kolozsvári tudományegyetemen tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen m.-latin szakos tanári okt. szerzett (1906). A zilahi ref. koll. helyettes tanára (1904-1909), a debreceni tanker.-i főgimn. tanára (1909-1919), a debreceni tanker. főig.-ja (1919-1935), a bp.-i tanker.-i főigazg. tanügyi főtanácsosa (1935-1940). Ady Endrével kapcsolatos kiadványai forrásértékűek. - A debreceni Ady Társaság elnöke (1928-1940). - Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője (1913-1918). F. m.: Magyar stilisztika Arany János Toldija alapján olvasmányokkal és gyakorlatokkal. Endrei Ákossal. (Bp., 1913; Lengyel Miklóssal, 1927); Retorika. Endrei Ákossal. (Bp., 1914; Lengyel Miklóssal, 1927); Ady Endre. (Bp., 1923); Poétika. Lengyel Miklóssal. (Bp., 1928); szerk.: Márkó király. (Bp., 1923); Ady párizsi noteszkönyve. Sajtó alá rend. (Bp., 1924); Irod.: Hatvany Lajos: Harc az Ady-hagyaték körül. (Jövő, 1922); Hatvany Lajos: Ady. I. köt. (Bp., 1959); Bölöni György: Az igazi Ady. (Párizs, 1934); Bajcsy-Zsilinszky Endre: A. L. (Független Magyarország, 1940. ápr. 22.); Földessy Gyula: A. L. (Kelet Népe, 1940. 10.); Schöpflin Aladár: A. L. (Nyugat, 1940); Király István: Ady Endre. 1-2. köt. (Bp., 1970); Király István: Intés az őrzőkhöz. 1-2. köt. (Bp., 1982); Ady Mariska, diósadi, Landt Lajosné (1889. febr. 26. Hadad - 1977. febr. 4. Bp.): költő, író. A bp.-i Orsz. Kisdedóvó Egyesület Képzőmnt.-ében tanítói okr. szerzett (1908). - Székelymosonban áll. tanítónő (1916-tól). 1907-től ír, kezdetben novellákat, tárcákat, majd az I. vh. idején Ady Endre hatását mutató lírájának leggyakoribb témája a háború és annak következményei. Az Erdélyi Barázda (1914-től), majd 1918 után a Zord Idő, a Pásztortűz, a Keleti Újság és a Székelyföld munkatársa. A Kemény Zsigmond Társaság tagja. F. m.: Sok ború - kevés derű. Elb.-ek, rajzok. (Zilah, 1907); Én az őszben járok. Versek. (Székelykeresztúr, 1924; 2. bőv. kiad. Kolozsvár, 1925); Családi emlékek I. (Emlékezések Ady Endréről I. köt. Szerk. Kovalovszky Miklós. Bp., 1961). Irod.: *MÉL IV., téves születési év: 1888 Ady Endre —Érmindszent Ady Endre Emlékmúzeum 1. (Nagyvárad). 1955. nov. 26-án nyílt meg Ady Endre egyik törzshelyén, a közéletben „Müllerei" néven ismert cukrászda épületében. Nagyvárad városa már 1942-ben megvásárolta a múz. alapállományát