Révai Új Lexikona 1. A-Baj (Szekszárd, 1999)
B - Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat (Zombor) - Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve, szakfolyóirat - Bács-Kiskun megye
813 Bács-Kiskun megye megszüntetése után hat v.-i és 4 nk.-i vonzáskörzetet hoztak létre. - közig.-i beosztása 1998-ban: 1 m. j. v. (Kecskemét), 15 v. (Bácsalmás, Baja, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Soltvadkert, Szabadszállás, Tiszakécske), 13 nk., 88 kö. Demográfiai adatok. Népessége 1949-ben 588 606, 1990-ben 544 748, 1995-ben 541 368 fő. A v.-i lakosság aránya 1949-ben 39,1%, 1995-ben 59,6%. A tanyavilág változását mutatja, hogy 1949-ben a kültelki lakosság aránya a legmagasabb az országban (41,9%), 1990-ben 12,4% (68 017 fő). A népsűrűség 1949-ben 70,7 fő /km 2, 1995-ben 65 fő/km 2. Népsűrűsége elmarad az orsz.-tól. Az iparosítás viszonylagos elmaradottsága és a főv. közelsége miatt 1950-1980 között 109 180-an vándoroltak el. A népesség életkor szerinti megoszlása: 1949-ben 20 éven aluli 35,1%, 20-39 év közötti 29,1%, 40-59 év közötti 23,8%, 60 éven felüli 11,8%. 1990-ben 20 éven aluli 27,8%, 20-39 év közötti 27,7%, 40-59 év közötti 25%, 60 éven felüli 19,6%. 1990-ben egyedül a 20-39 év közötti népesség aránya haladta meg 3,7%-kal az orsz. átlagot. 1000 férfira 1949-ben 1065, 1990-ben 1079 nő jutott. A nemzetiségi megoszlás szerint 1990-ben a lakosság 98,2%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek, a többi hoz., n., szerb, cigány. A megye politikai, gazdasági és szociális változásai. A m. politikai élete 1950-1988 között nem tért el lényegesen az orsz.-tól. 1988-ban Lakitelken tartották meg a „lakitelki konferenciát", ahol az MDF megalakult. Lakitelek az ország politikai életének egyik fontos színtere, ahol népfőisk.-t hoztak létre. Jelenleg 11 ogy.-i választóker.-e van. Az 1990. évi választásokon az MDF 23,2%, az SZDSZ 19,8%, az FKgP 19,1%, az MSZP 7,8%, a Fidesz 7,3%, az Agrárszövetség 4,8%, a KDNP 4,6% szavazatot kapott. Az orsz. eseményekhez hasonlóan a politikai erőviszonyok a m.-ben is jelentősen megváltoztak. 1994-ben az MSZP 26,7% (1998: 27,5%), az SZDSZ 18,7% (1998: 6,2%), az MDF 12,8% (1998: 4,3%), az FKgP 12,3% (1998: 20%), a KDNP 7,6% (1998: 2,4%), a Fidesz 6,5% (1998: 28,9%). 1998-ban a MIÉP 4,5% szavazatot kapott. A munkanélküliségi ráta 1990. jan.-ban 0,6%, 1994-ben 12,4%. Gazdaság. A gazdasági szerkezet 1950 után lényegesen átalakult. 1990-ben a beruházások 34%-a az iparban, 23,7%-a a mezőgazdaságban, 13,6%-a a közlekedés, posta és távközlésben, 5,3%-a a kereskedelemben, 6,2%-a a vízgazdálkodásban, 13,2%-a nem anyagi ágakban realizálódott. 1994- ben 37162 egyéni vállalkozás működött. Mezőgazdaság. A mezőgazdaság jelentősége a szoc. korszakban is megmaradt. Az 1980-as években adta az ország mezőgazdasági termelésének egytizedét. 1949-ben a lakosság 70,7%-a fogl, mezőgazdasági termeléssel (Szabolcs-Szatmár m. után a legmagasabb), 1990-ben már csak a lakosság 31,6%-a, ami így is az orsz. átlag kétszerese. A földosztás a mezőgazdaság tulajdonviszonyait is átalakította. 1950-ben a 0-1 kh közötti birtokok 11,7%, az 1-10 kh közötti birtokok 65,5%, a 10-25 kh közötti birtokok 25,8% arányban voltak. Ugyanakkor a 25 kh feletti birtokok aránya 5%, ami a legmagasabbnak számított az országban. A tsz-ek szervezése az 1950-es években -ben is megtörtént. A rendszerváltozás után ismét előtérbe kerültek az egyéni gazdálkodók. 1983-ban 106, 1994-ben 22 mgtsz működött. Az 1980-as években 12 á. g. és mezőgazdasági kombinát, 2 erdő- és fafeldolgozó gazdaság, 27 mezőgazdasági szakszövetkezet, 3 önálló szövetkezeti társulás, 2 halászati tsz és kb. 140 000 mezőgazdasági kistermelő együttesen alkotta a gazdaságának gerincét jelentő élelmiszer- és fagazdasági ágazatot. A mezőgazdaság fejlettségét mutatja, hogy az 1980-as években egy év alatt 3 millió ember kenyér-, 2,1 millió ember hús-, 3,2 millió ember zöldség-, 2,5 millió ember gyümölcs-, 4,8 millió ember borszükségletét teremtették elő évente. 1994-ben a földterület nagysága 853 400 ha, ennek 46,9%-a szántó. A földterület további 1,1 %-a gyümölcsös, 4,4%-a szőlő, 16,5%-a gyep, 18,2%-a erdő, 0,7%-a nádas, 0,1 %-a kert, 0,1%-a halastó volt. 1990-1994 között a mezőgazdasági területek megoszlása nem változott meg lényegesen. A szőlőterület nagysága ugyan csökkent 1990-hez képest, de így is a legnagyobb az országban. Szántóterületének több mint 60%-án gabonaneműeket (búza és kukorica) termesztenek. Az 1980-as években búzát szinte kizárólag a nagyüzemekben termesztettek. A kukorica vetésterületének 70%-a esett a nagyüzemekre. 1990 után is a búza és a kukorica a m. legfontosabb mezőgazdasági terméke. Jelentős a cukorrépa-, a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcstermesztés is. Az állattenyésztés nagy hagyományokkal rendelkező ágazatainek. 1983- ban 130 000 szarvasmarha, 1 207 000 sertés, 340 000 juh, 14 000 ló, 6 491 000 baromfi volt. A szarvasmarha- 72,3%-a, a sertés- 39,4%-a, a juh- 58,5%-a, a ló- 21,4%-a és a baromfiállomány 51,4%-a a nagyüzemeké. 1990-ben a szarvasmarha-állomány 80 000, a sertésállomány 476 000, ennek 70%-a, ill. 46,4%-a a mezőgazdasági szövetkezeteké. 1994-ben 55 000 szarvasmarhát és 471 000 sertést tartottak, ennek 34%-a, ill. 24,4%-a a szövetkezeteké. 1994 dec.-ében a m.-ben volt az ország sertésállományának 10,5%-a, szarvasmarha-állományának 6,1 %-a. Igen jelentős a vad- és a halgazdálkodás is. 1983-ban 41 vadásztársaság működött. Jelentős az élelmiszeripar. 1983-ban az ország élelmiszer-ip. termelésének 7-8%-át adta. A gabona-, a tartósító- (Kecskemét, Kalocsa, Baja), a sütő- (Kalocsa) és a húsipar (Kecskemét, Kiskunhalas), amint a szőlőfeldolgozás igen magas színvonalú. A kalocsai fűszerpaprika nemzetkleg is ismert. Ipar. Az ipar a szoc. korszakban jelentősen átalakult. 1983-ban a m. ip. termelése az ország ip. termelésének 3%-át adta. A fejlődést mutatja, hogy 1949-ben a lakosság 12%-a fogl. ip. és bányászati tevékenységgel, 1990-ben az iparral foglalkozók aránya 26,3%. Építőiparral 1949-ben a lakosság 1,4%-a, 1990-ben 4,8%-a fogl. A nehéziparban a