Révai Új Lexikona 2. Bak-Bia (Szekszárd, 1998)
B - Bartha Károly, politikus, gazdálkodó - Bartha Károly, úszó - Bartha Károly, N(agyborosnyói), néprajzkutató - Bartha Katalin, Deákné, nyelvész - Bartha Lajos, sepsiszék-nagyborosnyói, honvédtábornok - Bartha Lajos, kémikus
497 alatt a hadügyi Népbiztosság 62. oszt.-án, azt követően a Vörös Hadsereg parancsnokságán dolgozott (1918-1919). Belépett a Nemzeti Hadseregbe (1919), ahol műsz. beosztásokat látott el. A Honvédség Főparancsnokának műsz. előadója (1921. dec. 1-jétől), majd műsz. szemlélője tábornoki rangban (1930. máj. 1.), a HM anyagi csoportfőnöke (1932-1938), katonai főcsoportfőnöke (1938. nov. 15.), altábornagyi (1936. máj. 1.), táborszernagyi rangban (1938. nov. 1.). Honvédelmi miniszter (1938. nov. 15.-1942. szept. 24.), a kinevezéssel egy időben szolgálaton kívüli viszonyba helyezték, m. kir. titkos tanácsos (1939. márc. 13- ától). A németekkel való katonai-politikai együttműködés feltétlen híve, szorgalmazta Mo. belépését a II. vh.-ba, részvételét a SZU elleni háborúban. Felmentése után nyugalmazták, visszavonult a közélettől. A II. vh. utolsó hónapjaiban Németo.-ba távozott. Onnan Venezuelába emigrált, ahol út- és vasútépítő mérnökként dolgozott. Később visszatelepült az ausztriai Linzbe. Irod.: Szakály Sándor: A magyar katonai elit 1938-1945. (Bp., 1987); Honvédelmi miniszterek 1848-1994. (Bp., 1994). Bartha Károly (1890. dec. 6. Pocsaj - 1971. szept. 1. Miskolc): politikus, gazdálkodó. Hat elemit végzett. A két vh. között gazdálkodó, a pocsaji hitelszövetkezet könyvelője. Az 1930-as évek elejétől az FKgP tagja, helyi szervezetének elnöke. Az Ideiglenes Ngy. tagja (Pocsaj, 1944. dec.-1945. nov.), 1939-ben és 1947-ben is sikertelenül indult az ogy.-i választásokon. A ref. egyházmegyei tanácsbírája (1945-1949), majd Bp.-en, Hidasnémetiben és Miskolcon élt. Bartha Károly (1907. nov. 4. Bp. -1991. febr. 4. Boston, Massachusetts): úszó. - A Nemzeti SC úszója (1922-1927). 1927-től Olaszokban, 1962-től az USA-ban élt, Bostonban Csárdás nevű éttermét vezette. - Olimpiai 3. (1924: 100 m hát), Eb 2. (1926:100 m hát), m. bajnok (1922:4x200 m gyors, 1923: 100 m hát, 4x200 m gyors, 1924: 100 m hát, 1925: 100 m hát, 3x100 m vegyes, 1926, 1927: 3x100 m vegyes. Orsz. csúcstartó (100 m hát, 1924: 1:15.4). Vál. kerettag (1922-1927). Bartha Károly, Nagyborosnyói] (1889. júl. 11. Székelyudvarhely -1956. nov. 22. Debrecen): néprajzkutató. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen m.-német szakos tanári oki. (1911) és bölcsészdoktori oki. szerzett (1914); a m. nyelvjáráskutatás, különös tekintettel a néprajzra c. tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1938). A nagyenyedi Bethlen Koll. (1913-1916), a szászvárosi Kuun Koll. (1916-1918), a debreceni ref. tanítóképző int. tanára (1918-1950), c. ig.-ja (1937-től); a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1938-1950), nyugdíjazták (1950). A m. népi gyermekjátékok egyik legjelesebb ismerője és kutatója. A tiszántúli és székely kismesterségekkel és nyelvjáráskutatással is fogl. Debrecenben külön néprajzi iskolát teremtett, irányításával a tanítóképző növendékei igen jelentős, kiterjedt gyűjtőmunkát végeztek. A M. Néprajzi Társaság választmányi tagja (1936-tól). Bartha F. m.: Vajda Péter nyelvújítása. (Dés, 1913); Udvarhely vármegye nyelvjárásának alaktana. (Székelyudvarhely, 1914) ; A debreceni fésűsmesterség. (Debrecen, 1929); Magyar néphagyományok. I. Karácsonyi játékok, gyermekversek. (Debrecen, 1931); A zsoltárok fiai. (Debrecen, 1931); A Debreceni Vadásztársulat története. (Debrecen, 1933) ; A szatmárcsekei bábtáncoltató betlehem. (Bp., 1934) ; Játék. (A magyarság néprajza. 4. köt. A magyarság szellemi néprajza. Bp., 1937; 3. átd. kiad. 1943; reprint kiad. Szekszárd, 1992); Húsvéti rigmusok. (Debrecen, 1938); A debreceni gubacsapó céh. (Debrecen, 1939); Adatok gyermekbabonáinkhoz. (Debrecen, 1940); Névrecsúfoló gyermekversek. (Bp., 1941); Magyar népi bábjáték. 1. 12 játékszöveg dallamokkal, rajzokkal, útmutatásokkal. (Debrecen, 1948). Irod.: Béres András: N. B. K. (Ethnographia, 1957). Bartha Katalin, Deákné (1914. jan. 1. Jósvafő): nyelvész. - A debreceni Tisza István Tudományegyetemen m.-latin szakos tanári és doktori oki. szerzett (1937), a nyelvtudomány kandidátusa (1962), doktora (1989). - A Beregszászi Áll. Gimn. r. tanára (1939-1947), a Debreceni Tudományegyetem tanársegéde, adjunktusa (1950- 1952), az ELTE Nyelvtörténeti Tanszék egy. docense (1952-1979). Nyelvtörténettel, történeti szóalaktannal, hangtörténettel fogl. Jelentősek nyelvjárástörténeti dolgozatai. F. m.: Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1937); Népnyelvi szövegmutatványok. (Debrecen, 1941); Leíró magyar nyelvtan történeti magyarázatokkal. (Debrecen, 1951); A szlavóniai nyelvjárás szóképzése. (Debrecen, 1952); A tővégi magánhangzók története a XVI. század közepéig. Kand. értek. is. (Bp., 1962); A labialis - illabiális tendencia állapota a Nagyszombati Kódex nyelvjárásaiban. (Magyar Nyelv, 1970); A magyar szóképzés története. (Bp., 1982); Az igeképzés története a XVI. század közepéig. Doktori értek. (Bp., 1989). Bartha Lajos, sepsiszék-nagyborosnyói (1869. jan. 17. Kolozsvár - 1946. dec. Bp.), honvédtábornok. Ludovika Akad.-t végzett (1888), hadnagygyá avatták a 21. honvéd féldandár 1. zászlóaljhoz, bp.-i honvéd felsőbb tiszti tanf.-ot, bécsi Hadiisk.-t végzett (1894). A Honvédelmi Min. beosztott vezérkari tisztjeként az uralkodó katonai irodáján szolgált (1894-1914), az I. vh.-ban a bp.-i 1. honvéd gyalogezred, majd a nagyváradi 39. honvéd gyalogezred parancsnoka (1914— 1915) , az orosz fronton súlyosan megsebesült, felépülése után a Ludovika Akad. parancsnoka (1915-1918), vezérőrnagyi (1915. jún. 7.), altábornagyi rangban (1918. máj.). Az összeomlás után beosztásából felmentették, nyugállományba helyezték (1918 ősze). A Tanácsköztársaság bukása után a tábornoki igazolóbiz. elnöke (1919 szept.-től), ténylegesítették, majd a m. kir. legfelsőbb katonai törvényszék elnöke (1921. ápr. 15.- 1923), nyugállományba helyezték (1923. máj. 1.). Bartha Lajos (1922. ápr. 12. Kiskunfélegyháza), kémikus. Fia Bartha Miklós (1955) matematikus. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem hallgatója (1943-1944), a Szegedi Tudományegyetemen doktori oki. szerzett (1949), a kémiai tudó-