Révai Új Lexikona 2. Bak-Bia (Szekszárd, 1998)
B - Bélteky Lajos, gépészmérnök - beltenyésztés - belterjes gazdálkodás, intenzív gazdálkodás - belterület - Beluszky Pál, geográfus - Belügyi Cikkgyűjtemény a Belügymin. kiadványa - Belügyi Közlöny hiv. lap - Belügyi Népbiztosság (Bp.)
723 tű igazgatás és hazánk térszerkezete. (Pécs, 1987); Az „Alföld szindróma" eredete. (Tér és Társadalom, 1988); A polgárosodás törékeny váza - városhálózatunk a századfordulón. (Tér és Társadalom, 1990); „Tradicionális" területi hátrányok és terápiájuk Magyarországon. (Pécs, 1993); szerk.: Magyar településföldrajzi bibliográfia a rokontudományok válogatott irodalmával. 1945-1968. Összeáll. Eke Pálnéval. (Bp., 1970); Magyar településföldrajzi bibliográfia. 1969-1974. Összeáll. Simonfai Lászlónéval. (Bp., 1975); Magyarország Nemzeti Atlasza. X., XL, XII. fejezet. (Bp., 1989). Belügyi Cikkgyűjtemény (1977-1985), a Belügymin. kiadványa. Évente két-négy száma jelent meg Bp.-en. Cikkei élet-, vagyon-, ifjúságvédelemmel, közbiztonsággal, közlekedésrendészettel, határőrséggel stb. foglalkoztak. Szerkesztő: Keszőcze Mária. Belügyi Közlöny (1896—), hiv. lap. A Belügymin. alapította a Hiv. Rendőri Közlöny (1884) és az Egészségügyi Közlöny (1893) egyesítésével. Belügyi Népbiztosság 1953-1989 között a Minisztertanács adta ki. Címe 1945-1950 között Rendőrségi Közlöny, 1953-1954- ben Helyi Tanácsok Közlönye, 1955-1989 között Tanácsok Közlönye, 1990-től ismét. 1900-ig havonta kétszer, majd rendszertelenül, 1902-től hetente, 1945-1950 között (szünetelés alatti helyettesítő kiadás alcímmel) havonta kétszer, 1953-tól rendszertelenül jelenik meg Bp.-en. A Belügymin. mindenkori hatáskörébe tartozó, ill. 1953-tól 1989-ig a tanácsokat érintő tv.-eket, rendeleteket stb. közöl. Indulásakor, melléklapjaként (kőnyomatos formában), mindennap megjelentek azok a körözvények, amelyeket az egykori Hiv. Rendőri Közlöny adott ki. Azt 1941. máj. 7-ig a tv.hatóságok első tisztviselői díjtalanul kapták meg. Szerkesztők: Némethy Károly (1896-1919), Harmatzy-Simon Lóránt (1919-1924), Szöllőssy Alfréd (1924-1941), Danóczy György (1941-1951), Vámos Miklós (1951), Szitás Jenő (1951-1952), Halmai Béla (1952), Kormos Géza (1959-1980), Mónus Lajos (1980-1985), Kiss Elemér (1985- 1989), Uttó György (1990-), Bosánszky Lajos (1994-). Belügyi Népbiztosság (Bp.): az 1919. márc. 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság kormányzati szerve. Hatásköre megegyezett a polgári korszakban működött Belügymink-éval. 1919. ápr. 3-ától hatásköre bővült a vasutak, a hajózás és a szállítás felügyeletével, s ezzel megnevezése is változott (Belügyi, Vasúti és Hajózási Népbiztosság). Az útlevelek kiadását kezdetben a népbiztosság decentralizálta. Bp.-en a Vörös Őrség útlevéloszt.-a, vidéken a helyi szervek intézték, majd visszaállt a korábbi évtizedek megszokott rendje. A közig. terén a ~ felügyeleti jogköre is kiszélesedett, vizsgálhatta a helyi tanácsok, direktóriumok belső ügyeit, szükség esetén bizalmas úton is. Máj. 19- én a m.-k és egyes v.-ok élére kormányzótanácsi biztosokat állítottak, akik közvetlenül az alá tartoztak és gyakorlatilag az adott terület teljes körig.-a feletti rendelkezési joggal bírtak. A népbiztosság saját intézkedési körébe vonta a boltok, az üzletek nyitvatartási rendjének szabályozását, amint a rekvirálások alóli felmentések, ill. az azzal kapcsolatos panaszok intézését is. A sajtó felügyeletét is központosították. A ~ keretében jött létre a Sajtótermékek Orsz. Tanácsa, amely a teljes vertikumot - nyomdák, papírgyárak, szerkesztőségek, lapterjesztés - felügyelte, központilag döntve minden kérdésben. Ápr. közepén a népbiztosság ezen hatásköre megszűnt. Jún. 2-án a közeü.-i, az eü.-i intézményi és betegápolási hatásköröket, amint az iratokat az átadta a Munkaügyi és a Népjóléti Népbiztosságnak. A népbiztosság vezetése mellett kiegészítő, ellenőrző feladatokat látott el a Szövetségi és Központi Intéző Bsz., Landler Jenő elnökletével, és júl. 17-18-án tartott ülésein döntött a népbiztosság ügybeosztásának és ügykezelésének új rendjéről. A proletárdiktatúra fokozottabb védelmének érdekében a népbiztosságon belül felállították a közp. politikai nyomozó oszt.-t, Korvin Ottó vezetésével; feladatkörébe került az összes politikai természetű ügy nyomozása, információk gyűjtése a közhangulatról és a direktóriumok tevékenységéről, a tanácshatalom elleni szervezkedésekről, továbbá a postaküldemények, a távíró- és a telefonforgalom ellenőrzése. Létrehozását követően a ~ 14 oszt.-ra tagolódott, ahol összesen 162 tisztviselő dolgozott. Közülük 83-at korábban is alkalmazott a Belügymin., míg 79-en a tanácshatalom létrejöttét követően kerültek ahhoz. Az új alkalmazottak közül 36-an a politikai nyomozó, öten a rendőri büntető, 14-en a menekült tisztviselők ügyeit intéző és nyolcan a rendelet-előkészítő oszt.-on dolgoztak. A szervezeti rendjében újabb változást jelentett a Vörös Őrség központi oszt.-ának felül