Révai Új Lexikona 2. Bak-Bia (Szekszárd, 1998)
B - Biacs Nándor, gépészmérnök - Biacs Péter, vegyészmérnök
979 Biacs kókör, gazdakör, iparoskör, KALÁSZ, EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztályok) és dalárdák működtek. A ref. temetőben áll a középkori Szt. Kereszt-temploma. A 18-19. sz.-ban épült a barokk stílusú Szily-kastély. Közelében áll a romantikus stílusú ref. templom. A Sándor-Metternich-kastély Hild József tervei alapján 1823-ban készült. Ered. a kastély kápolnája volt, majd plébánia lett a Szt. Anna-templom, amelybe Angeli András plébános jelentős liturgiai és művészettörténeti értékű, ún. szembemiséző főoltárt építtetett 1953-ban. 1760-ban készült el a Szentháromság-szobor, amelyet 1873-ban oszlopra helyeztek. I. vh.-s emlékművet is állított a falu elesett hős katonáira emlékezve. A faluban született vagy itt élt jelentősebb személyek: Karikó János (1851— 1910) községbíró, népies költő, Vladár Anna (1880-1966) pedagógus, költő, Pénzes Dániel (1889-1945) földműves, költő, Zugor István (1903-1984) ref. lelkész, a holland-m. és a m.-holland kisszótár alkotója, Békeffy Gábor (1908— 1955) költő, a Ceglédi Hírlap szerkesztője. Ugyancsak itt született Juhász Ferenc (1928) költő és testvére Juhász Gyula (1930-1993) történész, amint Hantai Simon (1922), a Franciao.-ba emigrált festőművész és Szász Lóránt (1938) az USA- ba emigrált költő, lapszerkesztő. Itt élt 19 éves koráig Parancs János (1937) költő. 1916. dec. 1-jén Herceghalom MÁV-állomáson több áldozatot követelő vasúti szerencsétlenség történt. A halottak között volt Thallóczy Lajos (1856-1916) történész, a megszállt Szerbia polg. közig.-ának vezetője, aki éppen Ferenc József király temetéséről utazott vissza Pestre. 1924. jún. 13-án a forgószélet, Pátyot, Torbágyot pusztította leginkább (sebessége 324 km/óra). Határában áll az a viadukt, amely technikatörténeti érték, s Matuska Szilveszter 1931-es robbantásos merénylete tette híressé (a biatorbágyi merénylet). 1944 dec.-ében, Bp. körülzárása idején a n.-ek fel akarták robbantani, de a magyar őrség a parancsot nem hajtotta végre. A település közelében lévő Biai-tó DNy-i partján római kori épületmaradványokat tártak fel. Irod.: Holczer, Paul Andreas: Das Wiehaller Heimatbuch. [Ingelheim, é. n. (1982)]. Biacs Nándor (1909. márc. 31. Szeged - 1974. jan. 4. Bp.): gépészmérnök. - Fia Biacs Péter vegyészmérnök. - A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen (MMGE) gépészmérnöki okt. szerzett (1931), a műsz. tudomány kandidátusa (1970). - A MMGE Villamosművek Tanszék alapító tagja, kisegítő tanársegéde (1932-1934), adjunktusa (1938-1939), közben Engel Károly Elektromos Gyárában osztályvezető mérnök (1934-1938), a Ganz Villamossági Gyár, ill. a Klement Gottwald Gyár tervezőmérnöke, majd a Könnyűvontatási Oszt. vezetője (1939-1950), a Földalatti Vasút Beruházási Váll. irányító mérnöke (1950-1953), a MÁV Vasúttervező Váll. Gépészeti Szakoszt.-ának vezetője (1953-1958), a Közlekedési és Postaügyi Min. Villamosítási és Dízelesítési Oszt.-ának vezetője (1959-1969?). A szolnoki Közlekedési Műsz. Egyetem, ill. az ÉKME Elektronikai, majd Közlekedésvillamossági Tanszékének vezető egy. docense (1952-1965), a villamos és dízel szakmérnökképzés egyik elindítója. Kis transzformátorok egyszerűsített méretezéseinek új módját dolgozta ki, majd Bieka híd nevű találmányával kábelek és vezetékek hibahelyeinek pontosabb bemérését oldotta meg. Az 1950-es évektől elsősorban vasúti járművek és dízelmozdonyok tervezésével fogl. A földalatti próbakocsik és a kísérleti mozgólépcsők tervezője. Az MTA Közlekedési Főbiz. tagja, az Orsz. Műsz. Fejlesztési Biz. erősáramú gépip. koordinátora (1965-től). F. m.: A grammofon kezelése és javítása. (Bp., 1939); Villamos hibahely mérése. (Bp., 1943); Magyar trolibusztípus kialakításának szempontjai. (Magyar Technika, 1949); A budapesti földalatti vasút új motorkocsijai. (Magyar Technika, 1953); Vízgazdálkodási létesítmények villamos üzeme. (Bp., 1962); Nagy vasúti villamosvontatási rendszerek. (Bp., 1965); Vasúti járművek villamos erőátvitele. (Bp., 1965); Egységes távvezérlésű rendszer kidolgozásának alapjai a MÁV villamos- és Diesel-járművei számára. Kand. értek. (Bp., 1969). Biacs Péter (1940. máj. 18. Bp.): vegyészmérnök. - Apja Biacs Nándor gépészmérnök (1909-1974). - A BME-n vegyészmérnöki okt. szerzett (1963), doktorált (1971), a kémiai tudomány kandidátusa (1975), doktora (1985). - A Ganz Villamossági Művek Szigetelőanyaggyár technológusa (1963-1964), a BME Mezőgazdasági Technológiai Tanszék tanársegéde (1964-1973), adjunktusa (1973-1977), egyúttal a MKKE Ip. Kar Ip. Technológia és Áruismeretek Tanszék mb. előadója (1968-tól). A bécsi (1974), a grazi (1976) és a bath-i egyetem (1979) vendégkutatója. A MÉM (1977-1979), az Oktatási Min. főosztályvezető-helyettese (1979-1982), a MÉM Közp. Élelmiszerip. Kat. Int. főig.-ja (1982-től), a Kertészeti és Élelmiszerip. Egyetem egy. tanára (1985-től). Mezőgazdasági és fermentációs ip. kémiával fogl. Kezdetben algatermesztéssel, takarmányélesztőgyártással fogl., majd a növényi fehérjekivonással kapcsolatos kutatásokban vett részt. Új kutatási és szerkezetvizsgálati módszereket dolgozott ki a növényolaj- és zsírkémia területén. Az MTA Műsz. Kémiai Biz. Biomérnöki, majd Rendszertechnikai Munkabiz. (1973-tól), a Mezőgazdasági Biotechnológiai Biz. tagja, a Lipidkémiai Munkabiz. alapító tagja (1976); a M. Élelmiszerip. Tud. Egyesület (METE) elnökségi tagja (1976-tól), elnöke (1990-1995); a M. Mérnökakad. tagja (1991- től); a M. Gazdasági Kamara, ill. a M. Munkaadói Szövetség alelnöke (1992-től); a MTESZ alelnöke (1994-től). A Nemzetk. Élelmezéstud. és -technológiai Szövetség vezetőségi tagja (1987-től), alelnöke (1991-1995), elnöke (1995-től). - Ogy.-i képviselő [Bp. 30. választóként XI. ker.) 1985- 1990], az Ogy. Tudománypolitikai és Műsz. Fejlesztési Biz. elnöke (1989. júl.—1990), Kosutány Tamás-emlékérem (1980), Hankó Béla-emlékérem (1985), Tangl Ferenc-emlékérem (1985), MTESZ- díj (1986). A Magyar Kémikusok Lapja (1974-től).