Révai Új Lexikona 3. Bil-Bül (Szekszárd, 1998)
B - Bibarcfalva (román: Biborţeni) - Biber Károly, mezőgazdasági mérnök - Biberauer Richárd, ref. lelkész - bíbic (Vanellus vanellus)
Bibarcfalva 5 bíbic Bibarcfalva (román: Biborţeni): falu a K-i-Kárpátokban, a Baróti-medencében, Baróttól K-re. -1919-ig Mo. (Udvarhely vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz (Háromszék vm.) tartozott. - A 19-20. sz. fordulójától ismert vasérclelőhely. - L: 794 (1900), 974 (1941), 825 (1992). Nemzetisége: 785 magyar (1900), 821 magyar (1992). Vallás: ref.: 745 (1900), ref.: 774 (1992). Határa: 2599 kh (1900). Lakosai a 20. sz. elejétől a mezőgazdasági munkák végzése mellett eladásra gyártottak kaskavál sajtot és túrót is. A két vh. között áll. fenntartású, magyar tanítási nyelvű elemi isk. és gazdakör működött a faluban. A savanyú vizű Borhegyi-forrás és Barossforrás vizét szélesebb körben forgalmazták. A 20. század végén a Május 1. ásványvízforrás vizével naponta 10 000 palackot töltenek meg. Az ered. román stílusú, de később többször átépített ref. templomában 1972-ben 15. sz.-i, Szt. László legendáját ábrázoló freskókat tártak fel. A falu feletti hegyen vannak a Tiborc-vár romjai. Biber Károly (1947. jan. 31. Bp.): mezőgazdasági mérnök. AGATE Mezőgazdaságtud. Karán mezőgazdasági mérnöki oki. (1969), növényvédelmi szakmérnöki oki. szerzett (1972), doktorált (1986). A Pest M.-i Növényvédelmi Állomás növényvédelmi, állattani szakértője (1970-1973), a Mezőgazdasági és Élelmiszerip. Min. Növényvédelmi Közp., ill. 1975-től a Növényvédelmi és Agrokémiai Közp. Állattani Oszt. önálló irányító mérnöke (1974-1980), a Technológiai Összefoglaló Oszt. mb. vezetője (1980-1982), a MÉM, ill. a Földművelésügyi Min. Növényeü.-i és Földvédelmi Főoszt., ill. az Agrárkörnyezet-gazdálkodási és Növényvédelmi Főoszt. főmunkatársa (1982-1995), főosztályvezető-helyettese és a Növényvédelmi Oszt. vezetője (1995-től). Kinevezett miniszteri tanácsos (1992-1995), miniszteri főtanácsos (1995-től). Növényvédelmi állattannal fogl. Kezdeményezője a növényi termékek export-, import- és tranzitforgalma növény eü.-i szabályozásának, ill. az Európai Unió előírásaival való összehangolásának. Az első m. növényvédelmi tv. kidolgozója (1997). - A PHARE-program Növényvédelmi és Növényeü.-i Irányító Biz. elnöke (1995-1996). - Széchenyi-díj (1996). A Növényvédelmi és Agrokémiai Technológiák c. sorozat szerkesztője (1979-1982). F. m.: Házikerti zöldségfélék növényvédelme. (Bp., 1981); A szőlő növényvédelme és levéltrágyázása. Szerk. (Bp., 1981); Az alma növényvédelme és fenntartó-trágyázása. Technológiai tanulmány. Szerk. (Bp., 1982); Zoocid vizsgálati módszertan. Többekkel. (Bp., 1984); Milyen szert használjunk? Dimitrievits Györggyel, Tóth Bertalannal. (Bp., 1990; 3. kiad. 1997); Biberauer Richárd (1872. jan. 23. Bp. - 1939. jan. 12. Bp.); ref. lelkész. Teológiát Bp.-en tanult (1891-1895), lelkészi okt. (1897); Nagykőrösön tanítói oki. szerzett (1894); tanulmányait Berlinben, Bécsben (1894-1895), Edinburgh-ban egészítette ki (1897-1898), Bálványoson (1896. ápr.-jún.), Kolozsvárott segédlelkész (1896-1897), Tiszaroffon segédlelkész-nevelő (1898-1899), a Bethesda Kórház ig. lelkésze (1899-től). A mo.-i ref. diakonissza-munka megindítója, a Filadelfia M. Ref. Diakonissza Int. megalapítója (1903). Kormányfőtanácsos (1935). Az Örömhír c. gyermeklap alapító szerkesztője (1896), a Filadelfia Magyar Diakonissza Szövetség Híradójának (1907-1914), a Keresztyén Szövetség (1909-1910), a pestújhelyi Munka és Haladás (1914), a Bethesda (1916-1919) és a Református Keresztyén Élet kiadója és szerkesztője (1930-1931). F. m.: A diakonissza mozgalom fontosságáról. (Bp., 1903); Az evangélium hatalma Kínában. (Karcag, 1905); A női diakoniáról. (Bp., 1913); bíbic (Vanellus vanellus): a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, a lilék (Charadriidae) családjába tartozó madár. Testhossza kb. 30 cm. Hátoldala bíborba hajló sötétzöld, arca (egy fekete sáv kivételével), hasa, farka (a fekete végszalag és a vöröses alsó farkfedők kivételével) fehér, fejteteje és torka fekete. Röpte csapongó, a gyakori, hirtelen irányváltások jellemzik. Röptében hangos, éles kiáltásokat hallat, emiatt feltűnő és közismert madár. Előfordul Eurázsia egész mérsékelt övében, de átterjed a hideg égövi és a sivatagi tájakra is. Mag alacsonyabb fekvésű tájain mindenütt előfordul, legnagyobb számban az alföldi szikeseken. A nálunk is fészkelő parti madarak közül a leggyakoribb. Fészkét a talajba (néha vakondtúrásokba) kapart kis gödörben készíti, és növényi szálakkal béleli. Enyhe tavasz esetén már márc.-ban költ, de költési ideje júl.-ig is elhúzódhat. Évente áll. egyszer költ, de a korai fészekaljak sokszor elpusztulnak, ilyenkor egyszer, néha kétszer is pótköltéshez kezd. Fészekalja négy tojásból áll, mindkét szülő részt vesz a kotlásban és az etetésben. A fiókák 24 nap múltán kelnek ki, egy-két napig a fészek körül maradnak, majd a szülők vezetésével önállóan keresik táplálékukat. Hideg időben a szülők szárnyai alatt melegednek. Öthetes korukban válnak röpképessé. Főként a talajon élő rovarokkal, csigákkal és más apró állatokkal táplálkozik, de magvakat is felszedeget. Aug.-szept.-ben vonul el, a telet a Földközi-tenger Ny-i medencéje körül tölti, vonulásakor