Révai Új Lexikona 3. Bil-Bül (Szekszárd, 1998)

B - biodiverzitási egyezmény, Biológiai Sokféleség Egyezmény, Egyezmény a Biológiai Sokféleségről, Convention on Biological Diversity - biofizika, biológiai fizika

biodiverzitási egyezmény 62 3. Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetk. kereskedelméről (—wa­shingtoni egyezmény, CITES, 1973; Mo.-on tv.-be ik­tatva: 1986. évi 15. tvr.); 4. —Egyezmény az európai vadon élő állatok és természetes élőhelyek védelméről (berni egyezmény, 1979; Mo.-on tv.-be iktatva: 7/1990. KVM Nemzetk. szerződés). 5. Egyez­mény a biológiai sokféleségről (­biodiverzitási egyezmény, 1992; Mo.-on tv.-be iktatva: 1995. évi LXXXI. tv.). 6. A M. Köztársaság, valamint az Eu­rópai Közösségek és azok tagállamai között tár­sulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás, Brüsszel, 1991. dec. 16.; Mo.-on tv.-be iktatva: 1994. évi I. tv.).­­ A ~ védelme érdekében hozott, fontosabb hazai jogszabályok (a Mo. által aláírt és tv.-ben vagy tvr.-ben kihirdetett nemzetk. egyez­ményeken kívül): az 1988. évi 2. tvr. (a növényvé­delemről), az 1993. évi LXIV. tv. (az állattenyész­tésről), az 1994. évi LV. tv. (a termőföldről), az 1996. évi LIII. tv. (a környezet védelmének ált. szabályairól), az 1996. évi LIV. tv. (az erdőről és az erdő védelméről), az 1996. évi LV. tv. (a vad védel­méről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról), az 1997. évi XLI. tv. (a halászatról és a horgászatról).­­ A ~ megőrzésének megvalósult gyakorlati pél­dái: 1. régi állatfajták és kultúrnövényfajták meg­tartása, visszahozása: szürkemarhák, rackajuhok és hucul lovak tenyésztése egyes nemzeti parkja­inkban; kultúrfajok génbankja; 2. élőhelyek vé­detté nyilvánítása: Mo.-on többségében alakított ökoszisztémák találhatók a védett területeken (—nemzeti park, —természetvédelmi terület, —tájvé­delmi körzet); 3. —védelem: a területi védelem mellett az egyes veszélyeztetett (kihalás szélén ál­ló) állat- és növényfajok védelme érdekében vé­delmi központokat (ún. repatriáló központokat) működtetnek veszélybe került fajok felnevelésére és megfelelő élőhelyre telepítésére (pl. Mo.-on a túzokvédelmi program); kipusztult fajok vissza­telepítése (pl. az USA-ban a farkas-visszate­lepítési, Mo.-on a hódvisszatelepítési program); tojás- és fészekvédelem az orvvadászoktól. A veszélyezetett fajok kereskedelmét egyezmény (CITES) szabályozza. Az élővilág­­ának fenntar­tói a génbankok, állatkertek, botanikus kertek. Az Állatkertek Világstratégiája (1993) hangsúlyozza, hogy az­­állatkertek feladata egyre inkább a ve­szélyeztetett fajok természetes körülmények kö­zött végzett szaporítása és a vissza­vadítás. A gén­­bankok feladatai között egyre inkább előtérbe ke­rül a mikroorganizmusok génkészletének megőr­zése. A veszélyeztetett növényfajok szaporításá­ban és visszatelepítésében nélkülözhetetlen sze­repet játszanak a­­botanikus kertek. Irod.: Juhász-Nagy Pál: Eltűnő sokféleség. (Bp., 1993); Vida Gábor: Bioszféra és biodiverzitás. (Bp., 1996); Bio­­monitorozás-biodiverzitás. Szerk. Bíró Péter. (Bp., 1996); A biodiverzitás megőrzése. Környezetvédelmi füzetek, 1997/26. Szerk. Schőnviszkyné Gáldi Anna-Enyedi Ist­ván. (Bp., 1997); Tények könyve. Zöld. Szerk. Kereszty András. (Bp., 1998). biodiverzitási egyezmény, Biológiai Sokféle­ség Egyezmény, Egyezmény a Biológiai Sokféle­ségről, Convention on Biological Diversity an­­gol, jogilag kötelező érvényű, többoldalú nem­zetk. szerződés. Az 1992. évi Rio de Janeiró-i Föld Csúcs tanácskozáson fogadták el. Az egyezmény­hez 1992-ben Mo. is csatlakozott (az Ogy. 1993. dec.-ben ratifikálta, törvénybe iktatva: 1995. évi LXXXI. tv.). Az USA akkori elnöke a lehetséges költségek és a biotechnológiai váll­­ai számára felmerülő nehézségek miatt nem írta alá. B. Clin­ton 1993 júniusában végül is megtette ezt a lépést. A ~ célja az élővilág sokféleségének (biológiai diverzitásának vagy­­biodiverzitásának) megőrzé­se, a fenntartható világgazdaság megteremtése. Az aláíró nemzeteket kötelezi növényviláguk és a vadon élő állataik állományának felmérésére, amint tervek kidolgozására a vadon élő állatok, a veszélyeztetett fajok és fajtáik védelmére. A prob­lémát nem elsősorban a biológiai értékek védel­mének kérdése okozta, hanem a biológiai erőfor­rások gazdasági hasznosításából származó ha­szon megosztása a különböző országok között. Az egyezmény alapvetően új helyzetet teremtett a biológiai erőforrások hasznosítása terén. A ~ két nagy területet ölel fel. 1. A klasszikus értelemben vett természetvédelem terén az aláíró felek kötele­zik magukat, hogy kialakítják a védett területek rendszerét, gondoskodnak a természetes élőhe­lyek védelméről, a fajok életképes populációinak fenntartásáról, kifejlesztik a veszélyeztetett fajok és populációk megőrzésére vonatkozó szabályo­zókat, és gondoskodnak azok betartásáról. A bio­diverzitás megőrzését segítő kutatásokat támo­gatják, kutatói együttműködést alakítanak ki, ok­tatási programokat szerveznek. 2. A genetikai erő­források védelme és­­biotechnológiai módszerekkel való hasznosítása révén a keletkező gzdasági ha­szon megosztása területén az egyezmény ki­mondja, hogy a genetikai erőforrások felett az ál­lamok szuverén jogokat gyakorolnak, a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznot méltányosan és igazságosan kell megosztani; a biotechnológia elterjesztése a fejlődő országok számára a legnagyobb kedvezmény elvének fi­gyelembevételével történik. Irod.: Biodiversity. Szerk. Wilson, E. O.-Peter, E M. (Wa­shington, 1988). Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezménye a biológiai sokféleségről. Szerk. Nechay Gábor-Faragó Tibor. (Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája M. Nemzeti Biz.-ának kiadása, Bp., 1992); Heywood, W. H.: Global Biodiversity Assessment. (Cambridge, 1995); Vida Gábor: Bioszféra és biodiver­zitás. (Bp., 1995); Vida Gábor: A biodiverzitás eredete. (Természet világa, 1996. Különszám); Környezetgazdál­kodás a mezőgazdaságban. Szerk. Thyll Szilárd. (Bp., 1996). bioépítészet —ökoépítészet biofarm —biogazdaság biofizika, biológiai fizika (görög): az ált. bio­lógia része; a biológia és a fizika kölcsönhatásában fejlődő tudományterületek gyűjtő elnevezése. A­­ nevet A. W. Hill izomfiziológus használta először (1931). Neve alapján inkább a fizikához, mint a biológiához kötődik, az idők folyamán azonban

Next