Révai Új Lexikona 3. Bil-Bül (Szekszárd, 1998)
B - Bohn Testvérek Téglagyár Rt. - bohóc, clown - Boholc (román: Boholţ, német: Bucolz, szász: Bachelz) - Boholt (román: Boholt, német: Bolden) - bohózat
247 mp.-i környezetföldtani kutatások elindítója, tevékenysége alapvető a környezetföldtani térképezés és a földtani környezethatás-vizsgálatok terén. Megszervezte a mo.-i radioaktív és veszélyes hulladékok elhelyezésének földtani vizsgálatát. Jelentősek még hidrogeológiai és rétegtani megállapításai is. A fluoreszcens vizsgálatok bevezetője a mp.-i paleontológiai kutatásokban. F. m.: Távlati földtani kutatás. (Bp., 1966); A Keszthelyihegység komplex regionális földtana. Kand. értek. (Bp., 1976); A környezetföldtani elmélet és gyakorlat. (Bp., 1980); Magyarország geológiai környezeti állapota. (Bp., 1992); Meg nem újuló természeti erőforrásaink. (Bp., 1992); Bohn Testvérek Téglagyár Rt. (III. Bécsi út 166.). A az Óbuda körzetétől egészen Pilisborosjenőig terjedő, ún. kiscelli agyagvonulatra települt, amely agyagot már 1900 évvel korábban, a római kori Aquincum építésénél is égetett téglaként használtak fel. 1926-ban Bohn Miklós és fia, Bohn József vásároltak agyagbányát és ingatlanokat az óbudai téglagyár kiépítéséhez, s együttesen alakították át három, egyéni cég formájában működő üzemüket rt.-vé. A gyár téglát és tetőcserepet gyártott. Munkáslétszáma 250-350 fő körül alakult. Gyártási kapacitása évi 25 millió tégla és 25 millió cserép, a gyárban használt gépek - főként gőzgépek - összteljesítménye 640 LE volt. Iparvágány útján összeköttetésben állt a BHÉV hálózatával, a Bp.-Filatori-gát állomásán keresztül. A Bohn váll.-ok az 1930-as évektől mérsékelt nyereséggel működtek. A II. vh. időszakából származó nyereség jó részét elvitte a veszteségek törlesztése. Az óbudai gyár nem szenvedett háborús károkat, sőt feljegyzések szerint 1945 után a téglákat a BHÉV hálózatán juttatták el az óbudai zsinagóga előtt kialakított ideiglenes dunai kikötőbe, ahol százvagononként uszályokba rakva szállították tovább. 1948-ban az óbudai téglagyárakat államosították, és 1949-ben egyesítették. Az Újlaki Téglagyár II. sz. telepe elnevezéssel működött tovább, egészen 1982-ig, amikor a Budai Téglaip. Váll. üzemeként, városrendezési okokból felszámolták. Agyagbányáját az 1990-es évek elejéig a főv. egyik szemétlerakó helyeként használták. Bohnné Havas Margit —Havas Margit bohóc, clown ,angol), előadó, ill. szerepkör a színház- és a cirkuszművészetben. Alakítója elsősorban a nyers humor eszközeivel (eltorzított külsővel, durva tréfákkal, tettlegességgel, obszcén utalásokkal), olykor finomabb eszközökkel is (elrajzolt jellemek ábrázolásával, szellemes szövegpoénokkal stb.) szórakoztatja a közönséget. A cirkuszművészetben azok az akrobaták és az állatidomárok mellett az artisták egyik csoportját alkotják. Az izgalmas mutatványok között aszámok feszültségoldó funkciójú, humoros jelenetek. Az ok egyedül, párban vagy csoportosan, önálló produkcióval vagy más műsorszámok kiegészítőjeként, ún. entréket és passzázsokat mutatnak be. Az entré teljes értékű cirkuszi produkció, a passzázs a porond átrendezéséből adódó szüneteket kitöltő rövid, egy-két perces jelenet. A bohózat ok eszköztárába tartozik a túlzó, színes smink (pl. a nagy piros orr), az extravagáns, túlméretezett jelmez (pl. a hatalmas, sokszor felkunkorodó orrú cipő), a szélsőséges, megjátszottan koordinálatlan gesztusok, a mímelt ügyetlenség, az erős testi tréfák és a szövegpoénok. A mívesebbszámokban hangszeres zene (zene-ok), dal (énekes -ok), tánc, akrobatika, zsonglőrködés is szerepel. Gyakran hasznosítják negatív testi adottságaikat (pl. a törpe -ok). A jellemkomikummal szemben áll, előnyben részesítik a helyzetkomikumot. A két legismertebb cirkuszitípus az okos és elegáns Fehér- (a m. szaknyelvben ő a clown), ill. a buta és esetlen Auguszt (akit a hagyomány szerint T. Belling formált meg először Berlinben, a Renz cirkusznál, 1869-ben). A legtöbbprodukció az ő kibékíthetetlen ellentétükön alapul. A mo.-i cirkusztörténet leghíresebbjai: Jancsi (Morgenroth Károly, 1877-1939), Zoli (Hirsch Zoltán, 1885-1944 vagy 1945), Mosca (Pierre Mosca, 1887-1948), Gerard (Gondschmitt Gerard Alfons, 1880-1943), Boros, Deddy (Domonkos Zoltán, 1904—1965), Eötvös Gábor (1921—), Fernandó (Zala Nándor), Stefi (Szabady István, 1912-1984), Vidos. Az 1950-es évektől kezdve híres matiné, ill. rádióműsor volt a Csinn-Bumm Cirkusz, Bilicsi Tivadar, Keleti László, Rátonyi Róbert és mások emlékezetes alakításával. A varietékszámainak világát eleveníti fel Sándor Pál Egyedül nem megy c. filmjében. Irod.: Szabolcsi Miklós: A clown mint a művész önarcképe. (Bp., 1974). Boholc (román: Boholt, német: Bucholz, szász: Bachelz): falu az Erdélyi-medencében, a Küküllők-menti-dombságon, Fogarastól ÉNy-ra. - 1919-ig Mo. (Nagy-Küküllő vm.), 1919-től Románia része. - L: 828 (1900), 757 (1941), 249 (1992). Nemzetisége: 828 rom. (1900), 241 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 680, g. kat.: 148 (1900), g.kel.: 245 (1992). Határa: 3779 kh, közel a fele szántó (1900). - 1293 kh a kö.-é volt (1909). Boholt (román: Boholt, német: Bolden): falu az Erdélyi-középhig.-ben, az Erdélyi-ércig. D-i lábánál, Dévától É-ra. - 1919-ig Mo. (Hunyad vm.), 1919-től Románia része. L: 592 (1900), 536 (1941), 332 (1992). Nemzetisége: 589 rom. (1900), 332 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 589 (1900), g.kel.: 331 (1992). Határa: 1491 kh, közel a fele szántó (1900). Szulfátos, szénsavas ásványvizét 1882 óta palackozzák, amint fürdőkúrára is alkalmazzák. bohózat: harsány (olykor vaskos) hangvételű, helyzetkomikumra, félreértésekre épülő, csattanóval végződő vígjátéki műfaj. Korábban háromfelvonásos, zenés-táncos elemekkel kiegészített vígjátékokat, komédiákat jelöltek így (pl. G. Feydeau, Szigligeti Ede műveit), később egyfelvonásos darabbá, majd 20-25 perces tréfává rövidült, s a kabaré- és varietészínpadok jellegzetes, igénytelen, kizárólag a közönség mulattatását szolgáló színjátéktípusa lett. A konfliktusai kortalanok, cselekményüket főként a szerelmi balfogások és házasságtörések témaköréből merítik. Mo.-on a 20. sz. első felében virágzott: nagy szak