Révai Új Lexikona 4. Bűn-Cyt (Szekszárd, 1999)
C - Csermák József, atléta, edző - Csermák Tibor, rajzfilmrendező, grafikus - Csermely (1907-ig Omasztia, szlovák: Omastiná) - Csermely Gyula; 1899-ig Bruck Júda; 1912-ig Csermely Júda, író
Csermák 544 vízgazdálkodás távlati fejlesztésének prognózisai. Öszszeáll. Dávid Lászlóval, Kovács Györggyel. (Bp., 1983); Hegy- és dombvidéki rendezés hidrológiai kérdései. (Bp., 1985); A vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése Magyarországon Sajó Elemértől napjainkig. (Vízügyi Közlemények, 1992); A víz és a környezet. Fejlesztési elvek a XX. századnak. A dublini konferencia dokumentumai. Szerk. Jolánkai Gézával. (Bp., 1993). Csermák József (1932. febr. 14. Szene): atléta, edző. A Tapolcai Vasutas SK (1950-1951), a Tapolcai Lokomotív (1951-1955), a Tapolcai Törekvés (1955-1956), a MÁV TIAC atlétája, kalapácsvető (1957-1962). Kalapácsvetésben olimpiai bajnok (1952), olimpiai 5. (1956), olimpiai résztvevő (1960), Eb 3. (1954), Eb 8. (1958), angol bajnok (1954), négyszeres m. bajnok (1953, 1954, 1956, 1957), 44-szeres m. vál. (1952-1961). Világcsúcstartó (1952: 60,34 m, a világon az első kalapácsvető aki 60 m-en felül dobott), nyolcszoros m. csúcstartó (legjobb csúcseredménye 1956: 62,59 m, egyéni legjobb eredménye 1960: 64,23 m). A m. atlétavál. dobóedzője (1967-1970). Csermák Tibor (1927. júl. 15. Kaposvár -1965. nov. 14. Bp.): rajzfilmrendező, grafikus. AM. Képzőművészeti Főisk.-n grafikusi oki. szerzett (1951). A rajzfilmgyártással az élőszereplős rövidfilmekkel foglalkozó stúdióknál (pl. Mafirt, HDF) került kapcsolatba (1951). Pályáját háttértervezőként kezdte, Macskássy Gyula és Fekete Edit rajzfilmjei (1951-1957), Olcsai Kiss Zoltán bábfilmje (1948), ill. Imre István bábanimációi (1956-1957) után először 1957-ben jelentkezett önálló rendezésű, gyermekeknek szóló, élénk színekben fogalmazó meserajzfilmekkel (stilizált adaptációk Móricz Zsigmond meséi nyomán). Korszakos újítása - s ez az animációs gyerekfilmek 1960-nal kezdődő második korszaka - a sajátságos gyermeki beállítódásból, lelkivilágból való kiindulás; ezt tárgyiasította animált grafikája (pl. A pirospöttyös labda, Holdhorgász). Valós pszichikus folyamatokat, rezdüléseket vitt így mozivászonra. Az Egészségügyi Min. megrendelésére forgatta a Rágyújt? (1965) c. rajzfilmet. A Futyuk, mint mesterdetektív (1966) c. művet Cseh Andrással közösen kezdték el rendezni, de korai halála miatt alkotótársának kellett a film utómunkálatait elvégeznie. A Gyermekfilmfesztivál I. díja (Pirospöttyös labda, Velence, 1961); Balázs Béla-díj (1963). F. rajzfilmjei: A török és a tehenek (1957); A kismalac meg a farkasok (1958); A pirospöttyös labda (1961); Mackókaland (1962); A dal öröme (1963); Peti és a csodaautó (1963); Holdhorgász (1964). Irod.: Cs. T. (Kelemen Tibor: A magyar animációs film történetének vázlata. Tanulmányok a magyar animációs filmről. Bp., 1975). Csermely (1907-ig Omasztina, szlovák: Omastiná): falu a Sztrázsó-hg. Ny-i lábánál, Bántól ÉK- re. - 1919-ig Mo. (Trencsén vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 280, ebből 278 szí. (1900), 389 szt. (1930), 98, ebből 97 szí. (1991). Vallás: r. k.: 77, ev.: 198 (1900), r. k.: 22, ev.: 54 (1991). Határa: 2123 kh (1900). 1919-ig a Báni járáshoz tartozott, körjegyzősége Radosán volt. Lakosai mező- és erdőgazdálkodással, mészégetéssel foglalkoztak. A 20. sz. második felében az 1957-ben alakult tsz-ben, amint Bán és Zayugróc üzemeiben találtak munkát. R. k. templomának román kori szentélye van. Határában természetvédelmi terület, ill. bronzkori és korai szláv régészeti lelőhelyek találhatók. - A II. vh. idején a németek a kö. egy részét felgyújtották, 14 lakost megöltek, 42 személyt koncentrációs táborba hurcoltak. Csermely Gyula, 1899-ig Bruck Júda, 1912-ig Csermely Júda (1869. jún. 5. Dunaszerdahely - 1939. aug. 24. Bp.): író. A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okt. szerzett. Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1895). Szécsényben (1895-1899), Óradnán ügyvédi gyakorlatot folytatott (1901— 1912), Bp.-en magántisztviselő (1912-1914), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, s mint százados szerelt le. Ezután pár évig Erdélyben, majd haláláig Bp.-en élt, és kizárólag irodalommal fogt. Elsősorban nagy példányszámban, több kiadásban megjelent könnyed, szórakoztató kalandregyeivel, elb.-eivel szerzett népszerűséget. Az első modern m. bestselleríró. Műfordítói tevékenysége is jelentős. - A kolozsvári Kemény Zsigmond Társaság tagja. - A nagyváradi Magyar Szó és Vasárnapi Újság munkatársa, a nagyváradi Vasárnapi Lapok bp.-i főmunkatársa (1934-1935). F. m.: Román parasztok. Elb.-ek. (Bp., 1908); A toprini nász. Reg. 1-2. köt. (Bp., 1916; 8. kiad. 1937; némafilm, 1917; hangosfilm, 1939); Egy asszonyi dokumentum. Amerikai párbaj. Elb.-ek. (Debrecen, 1918); A vörös kérdőjel. Reg. (Bp., 1918; 2. kiad. 1917); Kölcsönkapott fény. Reg. (Bp., 1920); A beszélő ereklye. Reg. (Nagyvárad, 1921; 2. kiad. 1923); Bakunin professzor könyve. Reg. (Brassó, 1923; 3. kiad. Bakunin könyve. Bp., 1929); Szent Márton rózsafái. (Bp., 1923; 2. kiad. 1937); A mantovai jóslat. Reg. (1-2. kiad. Brassó, 1924); A milliárdos gazember. Francia reg. (Brassó, 1924); Negyvenegy és tizenkilenc. Regényes történet. (Brassó, 1924); A basa topánkéi. (Brassó, 1925); Adieu Madame! (Brassó, 1925; színmű bem.: nagyváradi Szigligeti Színház); Ami két Miatyánk között van. Reg. (Brassó, 1925; 5. kiad. 1-2. köt. Bp., 1941); Napkeleti kaleidoszkóp. Regényes történet. (Brassó, 1926); A bosszú örvényében. (Brassó, 1927; 2. kiad. Bp., 1927); Három fekete félhold. Reg. (Bp., 1927); Hadgyakorlat és szerelem. Regényes történet. (Bp., 1928); A férfibecsület útján. Reg. (Bp., 1930); Egy barázda... egy csók. Népies vígjáték. (Bp., 1932); Arató tót voltam. (Bp., 1932); Irodám ügyforgalma fellendül. (Bp., 1932); A talált gyűrű. (Bp., 1932); Borsos pogácsa. Parasztkomédia. (Bp., 1932); A sárosi jegenyék. Reg. (Bp., 1932); A soknevű kalandor. Reg. (Bp., 1937); A kalandkereső. Reg. (Bp., 1938); Egy különleges könyvtár. (Bp., 1939); ford.: Zeidler, P. G.: Erzsébet királyné mártíromsága. (Bp., 1923); Demousson, P.: A rejtelmek földjén. (Bp., 1932); Werner, H. E.: Az éjféli látogató. (Bp., 1933); Bretschneider, K.: Váratlan fordulat. (Bp., 1934); Steeman, A.: A láthatatlan ellenség. (Bp., 1935); Vetter, L.: Titokzatos merényletek. (Bp., 1936); Heuer, H.: Árulás a vadonban. (Bp., 1936); Romazieres, E.: A fekete skorpió. (Bp., 1938); Romazieres, E.: A Marubalok vére. (Bp., 1938); Kritz, H.: Georgia titka. (Bp., 1939).