Révai Új Lexikona 4. Bűn-Cyt (Szekszárd, 1999)
C - Csicsókápolna (1910-ig Kápolna, román: Căpălna) - Csicsókeresztúr (román: Cisteştii Ciceului, német: Nieder-Kreuz) - Csicsómező (1910-ig Csicsópolyán, romá: Ciceu-Poieni) - Csicsómihályfalva (román: Ciceu-Mihăieşti) - Csicsóújfalu (román: Ciceu-Corabia) - csicsörke (Serius serius)
Csicsókápolna 584 haalkalmat. G. kat. fatemplomát a 18. sz. elején építették. Csicsókápolna (1910-ig Kápolna, román: Cápolna): falu az Erdélyi-medencében, a Szamosmenti-dombság É-i részén, a Szamos partján, Déstől ÉNy-ra. 1919-ig Mo. (Szolnok-Doboka vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 497, ebből 474 rom. (1900), 674 (1941), 374 rom. (1992). Vallás: g. kat.: 472 (1900), g.kel.: 315, kapt.: 58 (1992). Határa: 1693 kh (1900). 1919-ig a Nagyilondai járáshoz tartozott, körjegyzősége Oláhfodorháza kö.-ben volt. 1967-től közigeilag Galgóhoz (Gálgán) tartozik. Földterületéből 271 kh osztatlanul a volt úrbéreseké (1909). G. kút fatemploma a 19. sz. elején épült. Csicsókeresztúr (román: Cristeştii Ciceului, német: Nieder-Kreuz): falu az Erdélyi-medencében, a Szamos-menti-dombság É-i részén, a Szamos partján, Bethlentől Ny-ra. - 1919-ig Mo. (Szolnok-Doboka vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 847, ebből 670 rom., 137 magyar (1900), 1053 (1941), 1130, ebből 1051 rom. (1992). Vallás: g. kat.: 669 (1900), g.kel.: 795, pünkösdista: 246 (1992). Határa: 2327 kh (1900). - 1919-ig a Bethleni járáshoz tartozott, körjegyzősége Várkudu kö.-ben volt. 1967-től közigeilag Fejérhöz (Uriu) tartozik. Határának közel a fele szántó, 762 kh a naszódi ösztöndíjalapé, 834 kh a nagybirtokosoké (1909). - Határában római katonai tábor maradványai láthatók. - R. k. temploma a 13-15. sz.-ban román, ill. gótikus stílusban épült, 1784-ben barokk stílusban átépítették. A templom szobrait Johannes Nachtigall (7-1761) és Anton Schuchbauer (1719-1789) szobrász készítette. Itt született Torma Zsófia régész. Csicsómező (1910-ig Csicsópolyán, román: Ciceu-Poieni): falu az Erdélyi-medencében, a Szamos-menti-dombság É-i részén, Bethlentől É-ÉNy-ra. 1919-ig Mo. (Szolnok-Doboka vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 648, ebből 622 rom. (1900), 798 (1941), 965 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 619 (1900), g.kel.: 624, pünkösdista: 178, kapt.: 163 (1992). Határa: 2850 kh (1900). - 1919-ig a Dési járáshoz tartozott, körjegyzősége Négerfalván volt. 1967-től közig.-ilag Kiskajánhoz (Caianu Mic) tartozik. Földterületéből 522 kh osztatlanul a volt úrbéreseké, 317 kh gr. Bethlen Lászlóé (1909). Ortodox (g.kel.) fatemploma 1700-ban készült el. Csicsómihályfalva (román: Ciceu-Mihăieşti): falu az Erdélyi-medencében, a Szamos-mentidombság É-i részén, a Szamos partján, Déstől K-ÉK-re. 1919-ig Mo. (Szolnok-Doboka vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 672, ebből 518 rom., 136 magyar (1900), 836 (1941), 872, ebből 600 rom., 197 cigány (1992). Vallás: ref.: 136, g. kat.: 516 (1900), g.kel.: 775 (1992). Határa: 1770 kh (1900). - 1919-ig a Dési járáshoz tartozott, körjegyzősége Baca közben volt. 1967-től közigilag Retteghez (Petru Rareş) tartozik. - Határának a fele szántó, 514 kh gr. Zichy Antalé, 358 kh nagybirtok (1909). - A 13. sz. végén épített Csicsó várának romjai a Magurahegyen, ~, Csicsóújfalu és Csicsógyörgyfalva között láthatók. Gótikus r. k. temploma a 15. sz.-ban, az ortodox (g.kel.) fatemplom 1750-ben épült. Csicsópolyán —Csicsómező Csicsóújfalu (román: Ciceu-Corabia): falu az Erdélyi-medencében, a Szamos-menti-dombság É-i részén, Déstől É-ÉK-re. 1919-ig Mo. (Szolnok-Doboka vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 720, ebből 708 rom. (1900), 702 (1941), 238, ebből 237 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 702 (1900), g.kel.: 238 (1992). Határa: 1901 kh (1900). 1919-ig a Dési járáshoz tartozott, körjegyzősége Kozárváron volt. 1967-től közigilag Retteghez (Petru Rareş) tartozik. A 13. sz. végén épített Csicsó várának romjai a Magura-hegyen, ~, Csicsómihályfalva és Csicsógyörgyfalva között láthatók. csicsörke (Serinus serinus): az énekesmadár-alakúak (Passeriformes) rendjébe, a pintyfélék (Eringillidae) családjába tartozó faj. Teste 11 cm hosszú. Alapszíne sárgás, amelyet sötét sávok tarkítanak. A hím homloka, szemöldöksávja, torka és begye zöldessárga, farcsíkja élénksárga. A tojó sűrűbben sávozott, és kevésbé élénk színű. Eredeti hazája az Atlasz hg., ahonnan szétterjedt Ny-, D- és Közép-Európára, ill. Kis-Ázsiába (a Brit-szigetekről és Skandináviából még nem ismert). Moon főként az alacsonyabban fekvő területeken állan elterjedt. Az emberi településekhez vonzódik; kertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben, parkokban, temetőkben, városszéli, ritkás erdőkben fészkel; a zárt erdőt kerüli. Magevő; elsősorban a kétszikűek magvait fogyasztja. Költési ideje ápriájra esik, de második költése is előfordulhat. Az ágvillákban, a földtől 1-10 m magasságban található fészket egyedül a tojó készíti vékony szárakból, levelekből, gyökerekből, majd tollakkal vagy a nyárfa pelyhes termésével béleli. A 4-5 tojásból álló fészekaljat is egyedül költi ki. A 13-15 nap múlva kikelő fiókák etetésében azonban mindkét szülő részt vesz, sőt az első fészekalj kirepülése után egy darabig csak a hím fogj a fiókákkal, hiszen a tojó újabb költéshez fog. A telet a Földközi-tenger mellékén tölti, ahová okt.-ben vonul el, majd márc. végén-ápr. elején érkezik vissza, de szokatlanul enyhe időjárás esetén akár már jan.-ban is megjelenhet. Egyes példányai áttelelnek, a tőlünk E-ra költő madarak pedig átvonulnak hazánkon. Moon 1901 óta védett.