Révai Új Lexikona 4. Bűn-Cyt (Szekszárd, 1999)
C - Csukaháza (1904-ig Csukalócz, szlovák: Čukalovce, ukrán: Csukalivci)
Csukaháza 804 majd a jugoszláviai magyarság legjelentősebb folyóiratát, a Kalangyát (1932), amelynek szerkesztője (1932-1933). Ő szerkesztette az első vajdasági mű költői antológiát, a Kévét (1928). Balázs G. Árpád festőművésszel kiállításokat, előadásokat szervezett Vajdaság-szerte. Visszatért Mo.-ra, Bp.en Láthatár címmel kisebbségi szemlét indított, amelynek szerkesztője (1933-1944). Pécsett az Új Dunántúl c. napilap felelős szerkesztője és a Sorsunk c. folyóirat munkatársa (1945). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. Sajtóoszt.-ának vezetője (1946-1947), a M.Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára (1947) és lapjának (Déli Csillag) szerkesztője. A Rajk-per kapcsán koholt vádak alapján letartóztatták (1950), tizenöt évre elítélték, börtönbe került (1950-1955), majd rehabilitálták (1955). Rövid pécsi tartózkodását kivéve érdligeti lakos, ahol megalapította a Jószomszédság Könyvtárat (1976). Első versei az aktivizmus szellemében íródtak. Az 1920-1930-as években kiadott verseskötetei főként az expresszionista költői világkép jegyében születtek. ~ Szenteleky Kornél mellett a két vh. között a jugoszláviai m. szellemi élet legjelentősebb és legtevékenyebb szervezője, lapalapításaival az irodalmi élet elindítója. Műfordítóként a délszláv népköltészetet és irodalmat tolmácsolta, fordításában több mint száz kötet jelent meg, köztük olyanok mint a Nobel-díjas Ivó Andric Híd a Drinán vagy Miloš Crnjanski Örökös vándorlás c. reg.-e, Miroslav Krleza művei, pl. Petrica Kerempuh balladái, Zászlók. Elsőként írta meg m.-ul a délszláv népek irodalmának történetét a kezdetektől 1945-ig, s állított össze egy jelentős jugoszláv lírai antológiát Csillagpor címen (1971). József Attila-díj (1965), a Jugoszláv PEN Club díja (1969). Nemzetk. Műfordítói Életműdíj (1977). Em.: Mese az Orgonakirályfiról és egyéb mesék. Versek. (Pécs, 1920); Versek. (Pécs, 1920); Utak. Versek. Aranyműves János Lajossal. (Újvidék, 1922); Megyünk. Versek. (Novi Sad, 1923); Fundamentom. Versek. (Novisad, 1924); Esztendők ütőerén. Versek. (Noviszád, 1927); Vojvodjanska galerija. Vajdasági galéria. Balázs G. Árpáddal. (Subotica, 1927); Mindent legyűrő fiatalság. Versek. (Újvidék, 1931); Tűzharang. Versek. (Noviszád, 1933); Életív. Vál. versek. 1925-1935. (Debrecen, 1936); Sötét idők árnyékában. Versek. (Bp., 1939); Buzgó kiáltás. Versek. (Bp., 1957); Piros pünkösd Pécsett. Elbeszélő költemény. (Bp., 1959); A jugoszláv népek irodalmának története. (Bp., 1963); Előretolt állásban. Vál. versek (1921-1939). (Novi Sad, 1966); A szentendrei rebellis. Jakov Ignjatovic életrajzi regénye. (Bp., 1969); „Mert vén Szabadka, áldalak..." Visszaemlékezés. (Szabadka, 1971); Ellentmondás a halálnak. Versek. (Bp., 1971); Az idő mérlegén. Versek. (Bp., 1977); Bizonyságul. Versek. (Bp., 1983); ford.: Manojlovic, T.: A centrifugális táncos. Dráma. (Novi Sad, 1931); Crnjanski, M.: Örökös vándorlás. Reg. (Bp., 1941); Kovacic, I. G.: Jama. Tömegsír. (Bp., 1946); Andric, I.: Híd a Drinán. Reg. (Bp., 1947); Njegor, P. R: Hegyek koszorúja. Drámai költemény. (Bp., 1948); Ignyatovics Jása: Respektus Vásza. Reg. (Bp., 1948, 1952); A sárkány meg a királyfi. Délszláv népmesék. (Bp., 1955); Andric, I.: Vihar a völgy felett. Reg. (Bp., 1956); Cesarec, A.: Katakombában. Elb. (Bp., 1956); Krle£a, M.: Éjtszakának virrasztója. Petrica Kerempuh balladái. (Bp., 1959); Matavulj, S.: Fráter Barnabás. Reg. (Újvidék, 1960); Petre, I.: Gazzett. Reg. (Bp., 1960); Guljaski, A.: Az aranygyapjú. Reg. (Bp., 1961); Az aranyhajú kislány. Délszláv népmesék. (Bp., 1961); Prezikov, V: Földindulás. Reg. (Bp., 1961); Desnica, V: A tavasz és a halál játékai. Reg. (Szabadka, 1962); Andric, I.: Nyuszka. Reg. (Bp., 1963); Krleza, M.: A horvát hadisten. Elb. (Bp., 1963); Markov, G.: Férfiak. Reg. (Bp., 1963); Guljaski, A.: Éjféli kaland. Reg. (Bp., 1964); Novak, S.: Erős vár. Elb. (Újvidék, 1964); Sremac, S.: Papháború. Reg. (Bp., 1964); Krleza, M.: A fekete sas árnyékában. Reg. (Bp., 1965); Krleza, M.: Versek. Emlékiratok. Ács Károllyal. (Bp.-Újvidék, 1965); Krleza, M.: Zászlók. Reg. (Bp.-Újvidék, 1965); Marinkovic, R.: A küklopsz. Reg. (Bp., 1968); Sebzett madár. Mai szerb és horvát drámák. Vujicsics D. Sztojánnal. (Bp., 1968); Selimovic, M.: A dervis és a halál. Reg. (Bp.-Újvidék, 1968); Krleza, M.: Kálvária. Dráma. (Bp., 1970); Olujic, G.: Vadhajtás. Reg. (Bp., 1970); Krleza, M.: Út a paradicsomba. Irodalmi forgatókönyv. (Bp., 1971); Micunovic, V: A csetnik vajda. Reg. (Bp., 1971); Premeren, E: Szonettkoszorú. Versek. (Muraszombat-Bp., 1971); Ignjatovic, J.: Örök vőlegény. Reg. (Újvidék-Bp., 1972); Selimovic, M.: Az erőd és foglya. Reg. (Bp., 1972); Stojanovic, J.: Leonardo da Vinci. Életrajzi reg. (Újvidék-Bp., 1972); Crnjanski, M.: Damojevic naplója. Kisreg. (Bp., 1973); Grah, D.: A kilencedik mennyország. Reg. (Bp., 1973); Ignjatovic, J.: Szerb rapszódia. Visszaemlékezések. (Bp., 1973); Andric, I.: A lőportorony. Elb. (Újvidék-Bp., 1974); Hromadzic, A.: A különös tó titka. Mesék. (Újvidék-Bp., 1974); Andric, I.: Beszélgetés Goyával. Esszé. (Bp., 1975); F. Preseren versei. Lator Lászlóval, Tandori Dezsővel. (Bp., 1975); Adriai tengernek múzsája. A dalmát tengerpart költészete. Vál. fordítások. (Bp., 1976); Krleia, M.: Az ész határán. Reg. (Bp., 1976); Pavlovski, J.: Sárfészek. Reg. (Újvidék, 1976); Selimovic, M.: Ketten a szigeten. (Bp., 1976); Jankovic, M.: Maros menti ének. Reg. (Bp., 1977); Andric, I.: Haragban a világgal. Elb. (Újvidék, 1979); Krbán, M.: Drámák. Dudás Kálmánnal, Spiró Györggyel. (Bp., 1980); Njegov, P. P: A mikrokozmosz fénye. Bölcseleti költemény. (Bp., 1982). Irod.: Varga Domokos: Beszélgetés Cs. Z.-nal. (Látogatóban, Bp., 1971); Bertha Bulcsu: Interjú Cs. Z.-nal. (Írók műhelyében, Bp., 1973); Jószomszédság. Kelényi István interjúja. (Üzenet, 1976); Szirmai Károly: Cs. Z. költészete. (Szavak estéje, Bp., 1978); Bori Imre: Egy világirodalomkép-formáló. (Nagyvilág, 1981); Fried István: Cs. Z. hűsége. (Jelenkor, 1981); Kemény G. Gábor: Déli csillag alatt. Cs. Z., az irodalomszervező. (Irodalomtörténet, 1983); Gubás Ágota: Az utolsó interjú. (Üzenet, 1984); Vujicsics Sztoján: Az életív végén. (Nagyvilág, 1984); Cs. Z. Önálló és szerkesztett műfordításainak bibliográfiája. (Híd, 1984); Juhász Géza: „Folyó helyett híd". Emlékezés Cs. Z.-ra. (Üzenet, 1997). Csukaháza (1904-ig Csukalócz, szlovák: Cukalovce, ukrán: Csukalivci): falu az Ungi-határig. D-i lábánál, a Pcsolina patak völgyében, Szinnától É-ra. 1919-ig Mo. (Zemplén vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 436, ebből 17 n., 412 rusz. (1900), 430, ebből 12 szt., 401 rusz. (1930), 184, ebből 98 szt., 49 ukrán, 37 rusz. (1991). Vallás: g. kát.: 418, izr.: 17 (1900), g. kát.: 93, g.kel.: 73 (1991). Határa: 1607 kh (1900). -