Révai Új Lexikona 4. Bűn-Cyt (Szekszárd, 1999)

C - csepegtető öntözés - Csepek István, dzsesszmuzsikus, szaxofonos, klarinétos - Csepel, német: Tschepele, horvát, szerb: Čepelj)

csepegtető öntözés 484 dezvénye az ált. isk. tanulók Aranyeső vers- és prózamondó versenye (1974-től). Irod.: Csordás Mihály: A Csépe-emléknapok egy évtize­de. 1972-1982. (Kishegyes, 1982); Csépe Imre emlékeze­te. A Csépe Imre Emléknapokon elhangzott értekezések és más írások. (Újvidék, 1985); Csordás Mihály: Kénysze­rű összegezés. A Csépe-emléknapok két évtizede (1972- 1992). (Üzenet, 1992); Urbán János: Emléknapok és az írói hagyaték. Cs. I. utóéletének nyomában. (Magyar Szó, 1992. szept. 26.). csepegtető öntözés: 1953-ban Angliában sza­badalmaztatott, azóta folyamatosan terjedő mik­­roöntözési eljárás, amelynek során csőhálózatra szerelt csepegtetőtesteken keresztül kis vízmeny­­nyiségeket osztanak szét az öntözött növényállo­mányban, úgy, hogy a vízveszteségek (párolgás, mélybe szivárgás, elfolyás) nagy része elkerülhe­tő. A csepegtető öntözőberendezések folyamato­san juttatják a vizet a gyökérzónához, optimális vagy közel optimális vízellátást biztosítva az ön­tözött növényállomány egyedeinek az egész te­­nyészidő alatt, míg a talajfelület nagy része szára­zon marad. A­z elterjedését a kis átmérőjű, olcsó műanyagcsövek megjelenése tette lehetővé. Elő­nyei: takarékos és gazdaságos vízfelhasználás, jobb teljesítmény, munkaerő-megtakarítás, kisebb gyomosodás, sós vagy rosszabb minőségű víz is felhasználható, nincs erózióveszély. Hátrányai: a csepegtetőtestek eltömődhetnek, fokozott nö­vényvédelmi felügyeletet igényel, növelheti a fel­ső talajréteg sótartalmát, beruházási költsége ma­gas, művelés közben a talaj kiszáradhat.­­ A cse­pegtető öntöző-berendezések kifejlesztésében Ausztrália, az USA, Izrael, Franciao., Nagy-Bri­­tannia, Olaszo. és a SZU játszott fontos szerepet. A munkák során m.-olasz-n. (NDK)-francia együttműködés is megvalósult. Mo.-on az 1972- ben indult, csepegtető öntöző-berendezésekkel kapcsolatos kutatásokban részt vett az Orsz. Víz­ügyi Htv., a Vízgazdálkodási Tud. Kvt. Int., amint a legnagyobb mp.-i (egyben az egyik legnagyobb európai) csepegtető öntözőgazdaság, a Dánszent­­miklósi Micsurin Mgtsz. Mo.-on először a fólia alatti és az üvegházi termesztésben használták, amely különösen kifizetődőnek bizonyult a pri­mőrök esetében. Az 1970-es évektől szélesebb körben is elterjedt, főként a széles sortávú gyü­mölcsösökben, ahol az 1980-as évek végén már az öntözött terület felén végeztek el. Ugyanakkor ez az összes öntözött területnek csak 1%-át tette ki. Nagy termelési értékű zöldségnövények, szamó­ca és egyes kapásnövények esetében is alkalmaz­zák. Mo.-on­a­­sei öntözött terület 1974-ben 80 ha, 1980-ban 1000 ha, 1984-ben 2500 ha. Hazánk­ban a nagyüzemi alkalmazás feltételeinek kidol­gozása folyamatban van. Elsősorban az öntöző­vízben szegényebb vidékeken (Nyírség, Duna- Tisza közi homokhátság, Dunántúl középső ré­sze, Mátra, Bükkalja) alkalmazzák, továbbá mere­dek lejtőkön, ahol eróziós károk keletkeznének egyéb öntözés esetén. Irod.: Balogh János-Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei. (Bp., 1988). Csepeli István (1921 Bp. - ? Bp.): dzsesszmu­zsikus, szaxofonos, klarinétos.­­ Magánúton hege­dülni (1927-től), a Nemzeti Zenedében klarinétoz­­ni tanult (1934-1938), a bp.-i Zeneakad.-n Forrai Miklós, Ádám Jenő és Molnár Antal növendéke­ként tanult (1939-1943).­­ Egy tánczenekarral Izmirben és Isztambulban (Töröko.) szerepelt (1938). Zeneakad.-i tanulmányaival egy időben a trombitás Déry Tibor zenekarának tagja, amelyet az Indonéziából hazatért Zöldessy Gyula altsza­xofonossal közösen szervezett [további tagok: Tú­ró Tibor (altszaxofon), Pásztor Pál, ill. Schen­kelbach Fülöp (tenorszaxofon), Kertész Kornél (zongora) és Svarba Zoltán (dob)]. A kitűnő mu­zsikusokból álló Chappy-zenekar tagja (1943. máj. 1- jétől). Rövid kisszínpadi kitérő (Horváth Jenő együttesével) után újra a Déry-zenekar tagja, Thaler Gyula zongoristával a Sanghai bárban lép­tek fel (1946-1948). 1948 júli­ától három hónapig az Áll. Hangversenyzenekar klarinétosa, majd meghívást kapott a M. Rádió Tánczenekarába; a zenekar feloszlatásáig (1963) a szaxofonkórus ve­zetője volt. Nyugdíjba vonulásáig a Főv.-i Operett­színház, majd a Petőfi Színház zenekarának tagja. Rendszeres szereplője volt a M. Rádió élő koncert­közvetítéseinek. A M. Rádió Tánczenekara mellett különböző stúdióegyüttesekben együtt játszott Petrovics Emillel, Gyulai Gaál Jánossal, Martiny Lajossal, Turán Lászlóval. Bemutatta Artie Shaw és Woody Herman bravúrdarabjait, Stark Hétköz­napok c. kompozícióját. Játékát az 1940-es évektől kezdve a Polydor, az Odeon, a Columbia, a Siemens/Polydor, a Tonalit és az M.H.W. lemezei őrzik. Néhány felvételét újra publikálta a pécsi Pannonton és az angliai Harlequin kiadó. F. lemeze: Krautgärtner, Karel: Clarinet Concerto. Kíséri a Magyar Rádió Tánczenekara (1961, Riga: GOSZT). Csepel német: Tschepele, horvát, szerb: Ce­­pelj). nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, a Cse­­pel-sziget É-i csúcsán, a Csepeli-síkon, Bp.-től D- re.­­ L: 4568 (1900), 13 990 (1920), 46 171 (1944). Nemzetisége: 1706 n., 126 szr. (1930). Vallás: r. k.: 17 243, ref.: 3508, ev.: 1163, g. kát.: 149, g.kel.: 94, szr.: 638 (1930). Külterületi lakotthely: Király-ma­jor (1931). Határa: 3454 kh (1931), ebből 1688 kh a szántó, 112 kh a legelő, 491 kh az erdőterület.­­ A 20. sz. első felében nk. a Kispesti, majd a Közpon­ti járásban. 1949-ben m.-i v. rangot kapott, 1950- től Bp.-hez csatolták. 1903. szept. 1-jétől az 1920- as évek elejéig m. kir. csendőrőrs működött.­­ A lakosság a 20. sz. elején mezőgazdaságból élt. 1 kh alatt 1886,1-5 kh között 142,5-50 kh között 21.

Next