Révai Új Lexikona 4. Bűn-Cyt (Szekszárd, 1999)
C - csepegtető öntözés - Csepek István, dzsesszmuzsikus, szaxofonos, klarinétos - Csepel, német: Tschepele, horvát, szerb: Čepelj)
csepegtető öntözés 484 dezvénye az ált. isk. tanulók Aranyeső vers- és prózamondó versenye (1974-től). Irod.: Csordás Mihály: A Csépe-emléknapok egy évtizede. 1972-1982. (Kishegyes, 1982); Csépe Imre emlékezete. A Csépe Imre Emléknapokon elhangzott értekezések és más írások. (Újvidék, 1985); Csordás Mihály: Kényszerű összegezés. A Csépe-emléknapok két évtizede (1972- 1992). (Üzenet, 1992); Urbán János: Emléknapok és az írói hagyaték. Cs. I. utóéletének nyomában. (Magyar Szó, 1992. szept. 26.). csepegtető öntözés: 1953-ban Angliában szabadalmaztatott, azóta folyamatosan terjedő mikroöntözési eljárás, amelynek során csőhálózatra szerelt csepegtetőtesteken keresztül kis vízmenynyiségeket osztanak szét az öntözött növényállományban, úgy, hogy a vízveszteségek (párolgás, mélybe szivárgás, elfolyás) nagy része elkerülhető. A csepegtető öntözőberendezések folyamatosan juttatják a vizet a gyökérzónához, optimális vagy közel optimális vízellátást biztosítva az öntözött növényállomány egyedeinek az egész tenyészidő alatt, míg a talajfelület nagy része szárazon marad. Az elterjedését a kis átmérőjű, olcsó műanyagcsövek megjelenése tette lehetővé. Előnyei: takarékos és gazdaságos vízfelhasználás, jobb teljesítmény, munkaerő-megtakarítás, kisebb gyomosodás, sós vagy rosszabb minőségű víz is felhasználható, nincs erózióveszély. Hátrányai: a csepegtetőtestek eltömődhetnek, fokozott növényvédelmi felügyeletet igényel, növelheti a felső talajréteg sótartalmát, beruházási költsége magas, művelés közben a talaj kiszáradhat. A csepegtető öntöző-berendezések kifejlesztésében Ausztrália, az USA, Izrael, Franciao., Nagy-Britannia, Olaszo. és a SZU játszott fontos szerepet. A munkák során m.-olasz-n. (NDK)-francia együttműködés is megvalósult. Mo.-on az 1972- ben indult, csepegtető öntöző-berendezésekkel kapcsolatos kutatásokban részt vett az Orsz. Vízügyi Htv., a Vízgazdálkodási Tud. Kvt. Int., amint a legnagyobb mp.-i (egyben az egyik legnagyobb európai) csepegtető öntözőgazdaság, a Dánszentmiklósi Micsurin Mgtsz. Mo.-on először a fólia alatti és az üvegházi termesztésben használták, amely különösen kifizetődőnek bizonyult a primőrök esetében. Az 1970-es évektől szélesebb körben is elterjedt, főként a széles sortávú gyümölcsösökben, ahol az 1980-as évek végén már az öntözött terület felén végeztek el. Ugyanakkor ez az összes öntözött területnek csak 1%-át tette ki. Nagy termelési értékű zöldségnövények, szamóca és egyes kapásnövények esetében is alkalmazzák. Mo.-onasei öntözött terület 1974-ben 80 ha, 1980-ban 1000 ha, 1984-ben 2500 ha. Hazánkban a nagyüzemi alkalmazás feltételeinek kidolgozása folyamatban van. Elsősorban az öntözővízben szegényebb vidékeken (Nyírség, Duna- Tisza közi homokhátság, Dunántúl középső része, Mátra, Bükkalja) alkalmazzák, továbbá meredek lejtőkön, ahol eróziós károk keletkeznének egyéb öntözés esetén. Irod.: Balogh János-Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei. (Bp., 1988). Csepeli István (1921 Bp. - ? Bp.): dzsesszmuzsikus, szaxofonos, klarinétos. Magánúton hegedülni (1927-től), a Nemzeti Zenedében klarinétozni tanult (1934-1938), a bp.-i Zeneakad.-n Forrai Miklós, Ádám Jenő és Molnár Antal növendékeként tanult (1939-1943). Egy tánczenekarral Izmirben és Isztambulban (Töröko.) szerepelt (1938). Zeneakad.-i tanulmányaival egy időben a trombitás Déry Tibor zenekarának tagja, amelyet az Indonéziából hazatért Zöldessy Gyula altszaxofonossal közösen szervezett [további tagok: Túró Tibor (altszaxofon), Pásztor Pál, ill. Schenkelbach Fülöp (tenorszaxofon), Kertész Kornél (zongora) és Svarba Zoltán (dob)]. A kitűnő muzsikusokból álló Chappy-zenekar tagja (1943. máj. 1- jétől). Rövid kisszínpadi kitérő (Horváth Jenő együttesével) után újra a Déry-zenekar tagja, Thaler Gyula zongoristával a Sanghai bárban léptek fel (1946-1948). 1948 júliától három hónapig az Áll. Hangversenyzenekar klarinétosa, majd meghívást kapott a M. Rádió Tánczenekarába; a zenekar feloszlatásáig (1963) a szaxofonkórus vezetője volt. Nyugdíjba vonulásáig a Főv.-i Operettszínház, majd a Petőfi Színház zenekarának tagja. Rendszeres szereplője volt a M. Rádió élő koncertközvetítéseinek. A M. Rádió Tánczenekara mellett különböző stúdióegyüttesekben együtt játszott Petrovics Emillel, Gyulai Gaál Jánossal, Martiny Lajossal, Turán Lászlóval. Bemutatta Artie Shaw és Woody Herman bravúrdarabjait, Stark Hétköznapok c. kompozícióját. Játékát az 1940-es évektől kezdve a Polydor, az Odeon, a Columbia, a Siemens/Polydor, a Tonalit és az M.H.W. lemezei őrzik. Néhány felvételét újra publikálta a pécsi Pannonton és az angliai Harlequin kiadó. F. lemeze: Krautgärtner, Karel: Clarinet Concerto. Kíséri a Magyar Rádió Tánczenekara (1961, Riga: GOSZT). Csepel német: Tschepele, horvát, szerb: Cepelj). nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, a Csepel-sziget É-i csúcsán, a Csepeli-síkon, Bp.-től D- re. L: 4568 (1900), 13 990 (1920), 46 171 (1944). Nemzetisége: 1706 n., 126 szr. (1930). Vallás: r. k.: 17 243, ref.: 3508, ev.: 1163, g. kát.: 149, g.kel.: 94, szr.: 638 (1930). Külterületi lakotthely: Király-major (1931). Határa: 3454 kh (1931), ebből 1688 kh a szántó, 112 kh a legelő, 491 kh az erdőterület. A 20. sz. első felében nk. a Kispesti, majd a Központi járásban. 1949-ben m.-i v. rangot kapott, 1950- től Bp.-hez csatolták. 1903. szept. 1-jétől az 1920- as évek elejéig m. kir. csendőrőrs működött. A lakosság a 20. sz. elején mezőgazdaságból élt. 1 kh alatt 1886,1-5 kh között 142,5-50 kh között 21.