Révai Új Lexikona 9. Gym-Hol (Szekszárd, 2002)
H - Harangozó Teréz, énekesnő - Harangozó Tibor, asztaliteniszező - Harangozó Vilmos, asztaliteniszező, edző - harangszó - Harangszó - harangtorony
Harangozó 422 jegyz. (Bp., 1975); Az ARPA számítógép-hálózat. (Bp., 1976); Számítógéphálózatok kommunikációs protokolljainak formális leírása. Kand. értek. (Bp., 1978); New Results on Computer Communication. 2. Protocol Models. Ecsedi Tóth Péterrel, Tőke Pállal. (Bp., 1983); Számítógéphálózati laboratóriumi gyakorlatok. Szerk. (Bp., 1994), Computer Networks. Többekkel. (Bp.-London, 1999). Harangozó Teréz (1943. aug. 8. Bátya): énekesnő. A Kalocsai Leánygimn.-ban éretts., a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk. ének tanszakán és a M. Rádió Tánczenei Stúdiójában tanult énekelni. Két évet a Vendéglátó Szakisk.-ban végzett. A Díjbeszedő Váll. adminisztrátora (1965-től), a Vörös Október Férfiruhagyár pénzügyi oszt.-ának számlalikvidátora. Önálló előadóművész (1968- tól). Számos, slágerré is vált táncdal előadója (Mindenkinek van egy álma, Sose fájjon a fejed, Szeretném bejárni a Földet, Azok a szép napok, Mámor, Minden nap, Ördögtánc, Banánvirág, Egyoldalú szerelem). Az Orsz. Rendező Iroda és a Koncert Iroda szervezésében külföldön is fellépett (Franciao., Lengyelo., NSZK, Románia, Csehszlovákia, Ausztria, Svédo., Jugoszlávia, SZU, USA, Kanada, Kuba). A Hungaroton száznál több kislemezt és két nagylemezt adott ki táncdal- és világének-felvételeiből. Made in Hungary közönségdíja (1968), Táncdalfesztivál I. díja (1968), MIDEM Fesztivál aranylemeze (Franciao., 1968), Cannes-ban márványtrófea (Cannes, 1968), Táncdalfesztivál II. díja (1969), Arany Mikrofon előadói díj, Arany Glóbusz díj. F. lemezek: Bimm-bamm (Qualiton, 1969); Lánynak születtem (Hungaroton Pepita, 1976); Minden ember boldog akar lenni (Kadencia, 1992). F. sz.: Bártulajdonos (A kaktusz virága, Ruttkai Éva Színház, Bp. 1996). F. tv: Ki mit tud (1967); Táncdalfesztivál (1968, 1969, 1984); Sanzonról sanzonra (1971); Két nyelven, egy húron (1975); Dáridó (1999-től); Koóstoló (2000); Slágertévé (2000-től). F. rádió: Made in Hungary (1968); Show, ami show (1984); H. T. és a Stúdió 11 hangversenye a 6-os stúdióban. (1996); Terefere H. T.-vel. (2000). Harangozó Tibor (1922 Szabadka - 1978. júl. Opatija): asztaliteniszező. - Testvére Harangozó Vilmos asztaliteniszező. - A zágrábi orvostud. egyetemen tanult. A Szabadkai Atlétikai és Torna Club (1936-1944), a Spartak Subotica asztaliteniszezője (1945-1950). - Jugoszláv színekben vb 2. (1939: csapat), ötszörös m, bajnok (1942, 1944: egyes; 1942,1944: férfi páros; 1942: csapat). Jugoszláv (1938-1941,1945-1949), m. vál. (1941-1944). Visszavonulása után sportszernagykereskedő. F. m.: Stolni tenis. (Subotica, 1950; 2. kiad. Beograd-Zagreb, 1955; 3. kiad. Zagreb, 1963); Tischtennis modern gespielt. (Saarbrücken, 1965). Harangozó Vilmos (1925. jan. 20. Szabadka - 1975. jan. 14. Belgrád), asztaliteniszező, edző. - Testvére Harangozó Tibor asztaliteniszező. - A Szabadkai Ifj. Club és a Szabadkai Atlétikai és Torna Club (1937-1945), a Spartak Subotica asztaliteniszezője (1945-1960). - Jugoszláv színekben világbajnok (1954: férfi páros, ez a jugoszláv asztaliteniszsport első vb címe), vb 2. (1952: vegyes páros; 1955: férfi páros), vb 3. (1951: csapat), Eb 3. (1958: egyes és csapat). M. bajnok (1942: férfi páros és csapat), összesen 29-szeres jugoszláv bajnok (1945-1950), a legtöbb bajnokságot nyert jugoszláv asztaliteniszező. M. (1942-1945), jugoszláv vál. (1945-1960), Európa-vál. (1952), a jugoszláv vál. szövetségi kapitánya (1960-1966), harangszó, ered. a vallásos élethez kapcsolódó szokás. A napi rendszeres harangozás a 13. sz.ban vált általánossá. Elterjesztésében jelentős szerepet játszottak a ferences barátok, akik az estihez kapcsolódó liturgiát is bevezették; a hajnali fokozatosan jött szokásba a 15. sz.-tól kezdődően. A déli harangozást a pápa rendelte el 1456- ban, a török ellen aratott nándorfehérvári győzelem emlékére, ill. a küzdelem sikeréért végzendő imára figyelmeztetésképpen. A napi háromszori harangozás a 17. sz.-ban lett áll. Később jelezte az idő múlását, az istentisztelet kezdetét. Az emberi élet fordulóinak eseményeit - születés, házasság, halál - is ezzel adták hírül. A népi használatban gazdagon árnyalt jelrendszer alakult ki a 18-20. sz.-ban, amelyben nem, kor, vagyoni állapot szerinti megkülönböztetés érvényesült. A szakrális eseményektől független, szokatlan fejleményeket, jelenségeket is a harang félreverésével jelezték: árvíz, tűzvész, közelgő vihar esetén, háborús időszakban ellenség érkezésekor. Régebben a v.-ok sajátjukkal hívták össze a tanácstagokat ülésezni. Használtakat a II. vh. előtt munkába hívásra, ebédidő jelzésére, hajók és vonatok indulásakor vagy érkezésekor stb. A megtisztelő és híradó jellegével egyaránt összefügg, hogy a falvakba érkező jeles vendégeket, urakat, vizitációra vagy bérmálásra érkező főpapokat harangzúgással köszöntötték. A 20. sz.-ban - a szocializmus éveit leszámítva - a nemzeti ünnepek alkalmával is harangoztak. Irod.: Kovács Mihály: A harang. (Bp., 1919); Hoppál Mihály: Egy falu kommunikációs rendszere. (Bp., 1970); Lukács László: Népi harangszó-magyarázatok. (Forrás, 1987); Déli harangszó. Tanulmányok a pápai rendelet félezeréves jubileumára. Szerk. Visy Zsolt. (Bp., 2000). Harangszó 1. (1922-1938); m. nyelvű hetilap Romániában. Nagy Lajos indította Agyagfalván. A nyomtatási munkálatokat Székelyudvarhelyen végezték. A népszerű székely újság a téli hónapokban jelent meg. Munkatársai közé tartozott Bokor Sándor, Csekme Ferenc, Csűrös Attila, Hegyi Mózes, Maksay Albert, Nikodémusz Károly. Szerkesztők: Derzsi Endre, Márk Mihály, Nagy Lajos. 2. (1990-), m. nyelvű egyházi lap Romániában. A Királyhágómelléki Ref. Egyházker. indította Nagyváradon. Havonta kétszer jelenik meg. Szerkesztők: ifj. Csűry István (1990—), Farkas Antal (1990), Bereczki András (1994-1997). harangtorony: templom mellett álló, a harang felfüggesztésére szolgáló, fából (~faépítészet) vagy kőből emelt építmény. Kőből épült változatai a lakótornyokhoz hasonló építészeti megoldással készültek. 18-19. sz.-i változataik magukon viselik a korszak építészeti stílusjegyeit. Jeles