Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)

D - Domokos Péter; Domokos Pál Péter, irodalomtörténész, folklorista - Domokos Sámuel, irodalomtörténész, filológus, etnográfus, folklorista

Domokos 664 györgy, 1929); A moldvai magyarság. (Csíksomlyó, 1931; 5. átd. kiad. Bp., 1987); Régi csíki népdalok. (Erdélyi Múzeum, 1938); A moldvai magyarok történeti számadatai. (Hitel, 1938); Adalékok Moldva történetéhez. (Kolozsvár, 1940); Csángó magyar népzene. 1-3. köt. Rajeczky Benjáminnal. (Bp., 1956-1991; 1-2. köt. új kiad. 1971); Tatrosy György önéletírása és történeti feljegyzései. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957); A moreszka Európában és a magyar nép hagyományaiban. 1-2. (Filológiai Közlöny, 1958-1959); Háromszék és Csík vármegye adóügyi öszszeírása 1703-ban. 1-2. (Agrártörténeti Szemle, 1977- 1978); Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században. (Bp., 1978); Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángó magyarokkal. (Bp., 1981); A moldvai magyarság. Doktori értek. is. (Bp., 1987); Az én Erdélyem. D. P. elmondja életét Balogh Júliának. (Bp., 1988); Rendületlenül. Márton Áron, Erdély püspöke. (Bp., 1989); Múltbanéző. Tanulmányok. (Bp., 1990); szerk.: Mert akkor az idő napkeletre fordul. Ötven csángó magyar népdal. (Kolozsvár, 1940); Rezeda. 96 csángó magyar népdal. (Bp., 1953); „...édes Hazámnak akartam szolgálni..." Kájoni János: Cantionale Catholicum. Petrás Ince János: Tudósítások. (Bp., 1979); Búcsú az ifjuságtól. Sajtó alá rend. Libisch Győzővel. (Bp., 1992); „Moldovának szép tájain születtem..." (Jászberény, 1993). Irod.: Szabó T. Attila: A transylvan magyar társadalomkutatás. (Hitel, 1938); Balogh Edgár: A csángók vándorapostoláról. (B. E.: Hármas kis tükör. Bp., 1945); Beke György: Magunk keresése. (Bukarest, 1972); Polgárdy Géza: „Akik helyett szólnom kell". (Honismeret, 1984); Cseres Tibor: D. P. P. koszorújához (Életünk, 1986); Gróh Gáspár: Az én Erdélyem. (Alföld, 1989); Balogh Júlia: D. P. P. köszöntése. (Tiszatáj, 1989); Beke György: Sorsa rendhagyó és erdélyi magyar. (Heti Magyarország, 1991. 43.); Gazda László: In memóriam D. P. P. (Erdélyi Tükör, 1992); „Megfog vala apám szokcor kezemtül..." Tanulmányok D. P. P. emlékére. Bibliográfiával. Szerk. Halász Péter. (Bp., 1993); Hajdú Demeter Dénes: In memóriám D. P. P. (Erdélyi Füzetek 2. Bp., é. n.); A hetvenes évek magyar nyelvészei. Pályaképek és önvallomások. 11. D. P. P. (Bp., 1996). Domokos Péter: Domokos Pál Péter (1936. jan. 15. Gyergyóalfalu): irodalomtörténész, folklorista. Apja Domokos Pál Péter etnográfus, népzenekutató. Testvére Domokos Mária etnográfus, népzenekutató. Felesége Mátai Mária nyelvész. Az ELTE Nyelv- és Irodalomtud. Karán m. szakos tanári okt. szerzett (1959), az irodalomtudományok kandidátusa (1973), doktora (1984). A bp.-i Baross u.-i ált. isk. (1959-1963), a bp.-i Zalka Máté Gimn. tanára (1963-1965), a Leningrádi Zsdanov Áll. Egyetem Finnugor Tanszékének m. lektora (1965-1970), az MTA Társadalomtud. Főoszt.-JATE BTK Finnugor Nyelvtud. Tanszék tud. munkatársa (1970-1973), tud. főmunkatársa (1973-1978), egyúttal a Művelődésügyi Min. Tudományegy. Oszt. főelőadója (1972-1975). Az ELTE BTK Finnugor Tanszék docense (1980- 1986), egy. tanára (1986-tól), tanszékvezetője (1992-től). A M. Rádió külső munkatársa (1958- tól). A finnugor népek, elsősorban a kisebb uráli népek irodalmának, folklórjának történetével, a m. finnugrisztika tudománytörténetével fogl. Monográfiát írt az udmurt nép irodalmáról. A Finnugor Irodalmi Társaság alelnöke (1989- 1993), elnöke (1993-1996). Az Uralisztikai (Finnugor) Komplex Biz. titkára (1975-1985), társelnöke (1985-1990), a Finnugor Kongresszusok Nemzetk. Biz.-ának tagja (1980-tól). Az MTA Modern Filológiai Biz. elnöke (1996-1999). Udmurt Állami Díj (1996), Ponkala-díj (1998), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999). F. m.: A finn irodalom fogadtatása Magyarországon. (Bp., 1972); Az udmurt irodalom története. Kand. értek. is. (Bp., 1975; oroszul 1993); Uráli nyelvrokonaink. Hajdú Péterrel. Egy. tankönyv. (Bp., 1978); Handbuch der uralischen Literaturen. (Szeged, 1982); Itäisten suomalais-ugrilaisten kansojen kirjallisuudesta. (Helsinki- Porvoo, 1983); A kisebb uráli népek irodalmának története. Doktori értek. is. (Bp., 1983; oroszul 1993); Kállay Ferenc. (Bp., 1990); Barna Ferdinánd. (Bp., 1991); Szkítiától Lappóniáig. A nyelvrokonság és az őstörténet kérdéskörének visszhangja irodalmunkban. (Bp., 1991; 2. átd. kiad. 1998); Négy tanulmány. (Bp., 1996); szerk.: Vatka meg Kalmer. Vatják mondák és mesék. (Bp., 1974); Medveének. A keleti finnugor népek irodalmának kistükre. (Bp., 1975); Uralisztikai olvasókönyv. (Bp., 1977); Le pouvoir du chant. Antológia. (Bp., 1980); Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák. 1-2. (Bp., 1984); Finnugor életrajzi lexikon. (Bp., 1990); Anyanyelvünk, irodalmunk ma. (Bp., 1995). Domokos Péterné*Mátai Mária Domokos Sámuel (1913. márc. 16. Alsófüged - 1995. febr. 13. Bp.): irodalomtörténész, filológus, etnográfus, folklorista. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen m.-rom. szakos tanári oki. (1940), bölcsészdoktori okt. szerzett (1946), az irodalomtudományok kandidátusa (1956), doktora (1977). A naszódi rom. tannyelvű gimn. tanára (1940-1944), áttelepült Mo.-ra (1945), a debreceni Fazekas Mihály Gimn. tanára (1945-1947), az ELTE BTK Román Filológiai Tanszék román lektora (1947-1950), tanársegéde (1950-1952), adjunktusa (1953-1963), egy. docense (1964-1972), tanszékvezető egy. tanára (1972-1978). Az MTA Népi demokratikus irodalmi munkaközösség vezetője (1951-1953). A m.-rom. irodalmi kapcsolatok történetével, a román balladák kérdéseivel, a mo.-i románság folklórjával, nyelvjárásaival fogl. Monográfiát írt O. Gogáról. Számos, a mo.-i románság anyanyelvi oktatását elősegítő tankönyvet írt és szerkesztett. F. m.: Az északerdélyi új román irodalom. 1-2. (Láthatár, 1943-1944). A naszódi népnyelv magyar elemei. Egy. doktori értek. (Bp., 1946); A tájszavak használata a román irodalmi nyelvben. (Magyar Nyelvőr, 1951); A román betyárballadák. Kand. értek. (Bp., 1955); A kétegyházi Minorita-kolinda. (Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve, 1959); Új adatok Eminescu első magyar fordítóiról és méltatóiról. (Filológiai Közlöny, 1962); A kétnyelvű mesemondás problémái. (Ethnographia, 1967); Octavian Goga, a költő és műfordító. Doktori értek. is. (Bukarest, 1971; románul 1978); Petőfi a román irodalomban. (Kortárs, 1973); Magyar-román irodalmi kapcsolatok. Vál. tanulmányok. (Bp., 1985); Horale morţilor ale lui Theodor Sava. (Bp., 1989); Tipografia din Buda. (Szeged.