Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)
D - Dorogi Sándor, újságíró - Dorogi Zsigmond, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő - Dorogi Környezetvédelmi Egyesület - Dorogi-kőszénmedence
697 bunda. (Damjanich János Múzeum Közleményei, 1962); Adatok a belek, burkok, hólyagok, erek, inak kikészítéséről és felhasználásáról. (Bajomi krónika. Biharnagybajom, 1973); Sárréti és nagykunsági adatok a kacagány viseletéről. (Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 1973); A csont, a szőr, a toll, a tojáshéj és a trágya felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban. (Ethnographia, 1978); Püspökladányi ácsmunkák, díszítések, cirádák. Szerk. Matolcsi Lajos. (Püspökladány, 1985). Irod.: Molnár Balázs: D. M. (Honismeret, 1981); Molnár Balázs: D. M. (Ethnographia, 1981). Dorogi Sándor (1959. dec. 31. Bp.): újságíró. - A moszkvai Nemzetk. Kapcsolatok Int.-ében végzett (1984). - Az MTI Külpolitikai Főszerkesztőségének munkatársa (1984-1988), moszkvai tudósítója és az MTI moszkvai irodájának vezetője (1988-1993), az MTI Parlamenti Szerkesztőségének munkatársa (1993-1994), Külpolitikai Stúdiójának helyettes vezetője, majd A hét szerkesztője és a belpolitikai szerkesztőség vezetője (1994— 1997), az MTI Rt. elnöke (1997-től). A M. Szumó Szövetség elnökségi tagja (1999-től). Dorogi Zsigmond (1931. márc. 1. Szentes - 1993. jún. 28. Bp.): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az ELTE-n mű szakos tanári oki. szerzett (1954). A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete (MEDOSZ) politikai munkatársa (1954-1957), a M. Rádió és Televízió Irodalmi Oszt.-ának szerkesztője (1957-1974), az Irodalmi Szerkesztőség vezetője (1974-1988), főmunkatársa (1989-1993). Irodalomtörténészként elsősorban a századforduló irodalmi életével és kortárs irodalmi kérdésekkel fogl. - A M. Rádió Szakszervezeti Biz.-ának titkára (1964-1970), MSZMP alapszervi titkára (1970-1980), a M. Rádió MSZMP Végrehajtó Biz.-ának tagja (1980- 1985), SZOT-díj (1977), Németh László-emlékérem (1985), Babits Mihály-emlékérem (1987), Darvas-emlékérem (1987), Szentes és Hódmezővásárhely v. díszpolgára (1988). F. m.: Életem, emlékeim, találkozásaim. Vál., szerk. (Bp., 1973); Párbeszéd egy boldog asszonnyal. Antológia. Vál., szerk. Lékay Ottóval, Major Annával. (Bp., 1976). F. tv: Versengő városok (1965); Betöltve életem hivatása (1967); írók, könyvek, kritikusok (1968); Ember és írás (1970); Napjaink (1972); Tiszatáj (1972); A Jelenkor (1973); Déry Tibor portré (1974); Életünk (1974); Emlékezés Váci Mihályra (1975); Benjámin László portré (1976); Dobozy Imre portré (1977); Foglalkozása: előadóművész (1984). F. rádió: szerk. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor. (1962); Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása. (1964); Tamási Áron: Tündöklő Jeromos. (1967); Nagyszalontától az Akadémiáig. Képek Arany János életéből. (1967); Eötvös József: Magyarország 1514-ben. (1970); Kosztolányi Dezső: Esti Korél. (1971); Juhász Ferenc: A tékozló ország. (1972); Nemeskürty István: Rekviem egy hadseregért. (1972); Remenyik Zsigmond: Vén Európa Hotel. (1975); Dorogi és Társa Gumigyár Rt. —Taurus Gumiipari Rt. Dorogi Környezetvédelmi Egyesület: társszervezet. 1988. nov. 10-én alapították 50 fővel. Célja a v. és vidéke természeti értékeinek megismertetése, megóvása, az adott terület ökológiai Dorogi-kőszénmedence állapotának figyelemmel kísérése. Kiemelten fogl. a potenciális környezetszennyező vállalkozások (pl. Dorogi Hulladékégető Kft.) működési feltételeinek betartásával. Társ. megmozdulásokat kezdeményez a h. és orsz. környezetvédelmi helyzet javítása érdekében. Tagjai folyamatosan részt vesznek a v.-i önkormányzat Környezetvédelmi Bit.-ának munkájában. H. környezetvédelmi ügyekben véleményt nyilvánítanak, s a jog eszközével élnek az önkormányzat jogerős határozatai előtt vagy azokkal szemben. A ~ 1991-ben Dorog Tisztaságáért Környezetvédelmi Alapítványt hozott létre. A ~ rendezi a Dorogi Környezetvédő Napokat. 1998. aug. 7-étől - alapszabálymódosítással - különleges közhasznú szervezet. Az időszaki kiadványai: Levegő, Zöld Sorok. Elnöke Dávid Anna. Irod.: 10 éves a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület. (Dorog, 1999): Dorogi-kőszénmedence: szénbányavidék aGerecse hg. ÉK-i oldalában, Komárom-Esztergom m. K-i részén. Területe 70 km 2. Itt húzódik Mo. legjobb minőségű (átl. 15-18 MJ/kg fűtőértékű) eocén (38-55 millió éves) barnakőszéntelepe. Legnagyobb összefüggő kőszén-előfordulások Csolnok, Tokod, Dorog és Sárisáp környékén találhatók. Kedvezőtlen, hogy a medence szénrétegeinek nagy része mészkőre települt, ezért az itteni bányákban fokozott mértékű a karsztvízbetörés veszélye. A ~ kb. 150 millió t-ra becsült szénvagyonának kitermelése 1781-ben indult meg. 1781 és 1795 között Rüchschuss Antal Ruhrvidéki bányász és fivérei négy bányát nyitottak Csolnok határában. 1795-ben az annavölgyi gr. Sándor-uradalom területén kezdődött meg a bányászat. 1810-ből származó adatok utalnak a Dömösön és Sárisápon működő bányákra. 1812- ben Mogyorós és Tokod környékén kezdődött meg a feltárás. 1838-ban Miesbach Alajos bécsi, majd pesti téglagyáros megkezdte a medence bányászati jogának felvásárlását, megszerezve a bányászati jogot Csolnokon, Mogyoróson, Tokodon, Dorogon. 1857-ben (halála után) Miesbach váll.-át Drasche Henrik pesti téglagyáros vette át. A váll. sorsa nem alakult szerencsésen, elveszítette egyik legnagyobb vásárlóját, az Első Duna-gőzhajózási Társulatot, amely saját bányát nyitott Pécsen. Nem járt jobban a pesti piacon sem, a Pest és Salgótarján között 1867-ben megépült vasút révén a salgótarjáni szén kiszorította a Drasche-bányákból kikerülő, a nagy szállítási költségek miatt drágább szenet. A ~ termelése hanyatlásnak indult, Dräsche H. 1869-ben átengedte bányászati jogait az akkor megalakult Kőszénbánya és Téglagyár Társulatnak, amely az első nagy rt.-nek számított a ~ben. Az 1890-es években a vasútépítések megkezdésével (1892-ben megépült az Annavölgy és Tokod, 1895-ben a Kenyérmező és Bp. közötti vasútvonal) ismét megélénkült a tőke érdeklődése az iránt. 1893-ban a stájer Trifaili Kőszénbánya Rt. az esztergomi papnevelde tokodi, a főkáptalan dorogi és az érsekség bajóti területének szénbányászati jogát szerezte